Az utóbbi éveket magas inflációs környezet jellemezte, ami a kisbefektetőket a befektetési alapok piaca felé terelte. A háztartások körében a kötvényalapok és ingatlanalapok mellett nagyon kedveltek a vegyes alapok is: több, mint 1900 milliárd forint van már vegyes alapokban.
Mitől vegyes a vegyes alap?
IVÁNYI ILDIKÓ: Ahogy a múlt héten is mondtuk, egy következő nagyon izgalmas és sokak által szeretett befektetési eszközről fogunk beszélni, és ez a vegyes alapok. Nagyon sok embernek a portfóliójában benne van. Lehet, hogy nem is így aposztrofálják, hogy vegyes alapok, hanem úgy hallanak róla, hogy menedzselt alapok. Ez így helyes ez a kifejezés, vagy pedig a kettő különbözik egymástól?
JÁNOS ZSOLT: Tehát a kettőt egymás helyett használni az valójában nem helyes. A befektetési alapok normális esetben menedzseltek, mindegy, hogy milyen eszközök vannak benne. Ha nem lennének menedzselve, akkor általában korrekt verzióban lennénk az ETF-eknél, ahol nincs egy aktív menedzsment. A befektetési alapoknál ott általában mindegyik menedzselt.
A vegyes alapnak az a különlegessége, hogy szélesebb a portfólió, és alapjában nemcsak vagy részvény, vagy csak kötvény az, amiből válogathat az alapkezelő, hanem ezt keverheti, vegyítheti. Itt megint ott vagyunk, hogy meg kell legyen szabva, hogy mit tehet az alapkezelő.
Tehát, hogy akár lehet 100 % részvény és a kötvényeket le tudja csökkenteni nullára, vagy fordítva, a részvényeket lecsökkenti nullára és felmehet 100 % kötvény részre.
A legtöbb esetben itt valahol ez a klasszikus 60-40 felosztás között mozognak ezek a vegyes alapok. A Markowitz elv szerint, ha a két eszközt – kötvényt és részvényt – kombináljuk, akkor ez adhat egy ideális portfólió összeállítást.
Vegyes alapok kockázata
IVÁNYI ILDIKÓ: Már beszéltünk a részvényalapokról, kötvényalapokról most ugye a vegyes alapokról beszélgetünk. Ha kockázatot oldaláról közelítjük meg, akkor a vegyes alapok milyen kategóriába sorolhatók? Egy ilyen vegyes alapnak a megvásárlása milyen típusú befektető számára jó, elfogadható, ajánlott?
JÁNOS ZSOLT: Mind a két kérdés nagyon jó. Az egyik a kockázat besorolás:
hogyha azt mondjuk, hogy a kötvényalapok alacsonyabb kockázati besorolásúak, a részvényalapok magasabbak, akkor a vegyes alapok pont a kettő között helyezkednek el. Attól függ, hogy milyen arányban van ugye a vegyítés.
Kinek alkalmas? A vegyes alap alapjában nagyon jó eszköz indulásként kezdő ügyfélnek. Mert ugye a vegyes alapnak az összetételét elméletileg, mint privát befektető is meg tudnám csinálni azzal, hogy részvény befektetéseket, kötvény befektetéseket bizonyos arányban egymás mellé megvásárolok, és ugyanazt érem el. De hogyha nem ez a fő foglalkozásom, akkor én ezzel nem fogok aktívan dolgozni. Megvásárolom egy vegyes befektetési alapnak a jegyét, akkor az alapkezelő azzal az összeggel, amit neki odaadtam, a teljes portfólióban a teljes piacon tud dolgozni.
Általában ilyen befektetési alapokat már 2500 – 3000 eurótól felfele – vannak olyan eszközök, ahol esetleg ezalatt is – meg tudom vásárolni. Tehát egy elég jó kezdő induló eszköz.
Sokszor azt mondják, hogy ez úgynevezett ’core’, tehát mag része a portfóliónak, mert ezzel el tudok indulni elég szélesen, hogyha egy világpiacra felállított MSCI World Indexre és egy MSCI kötvény Indexre ráállított vegyes alapot vásárolok, akkor megvan a globális piac, és ebből el tudok indulni, és azután majd vásárolni további szatelliteket, ha éppen passzol.
Vegyes alapok menedzselése
IVÁNYI ILDIKÓ: Ha már a menedzseléstől beszéltünk, akkor abban is van a menedzselésnek a folyamata között eltérés. Beszéljünk egy kicsit arról, hogy valahol algoritmusok segítenek ebben, és van, ahol emberi erő játszik szerepet.
JÁNOS ZSOLT: Tehát alapjában ugye a lényeg, hogyha kiindulunk abból, hogy vegyes alap, akkor ezt fontos megérteni, hogy az azt jelenti, hogy szélesebb a választási lehetősége normális esetben a vagyonkezelőnek. Sokan jönnek és azt mondják, hogy jó, de egy vegyes alapban nem csak kötvény vagy részvény van, hanem vannak ingatlanok, vannak nyersanyagok, van egyéb.
A nap végén jogilag a nyersanyagok sem fizikálisan vannak az alapban, hanem vagy kötvényen vagy részvénytársaságon keresztül. Ha ingatlan van benne, az sem direkt ingatlan, nem a telekkönyvben van benne, hanem vagy kötvényen, vagy részvénye keresztül. Tehát az egyik, a jogi megfogalmazás.
És azután az, hogy amit sokszor szoktam mondani, hogy mit tehet a szakács, milyen formában kell főzzön. Ő gyalog nagymama receptje szerint biológiai anyagokból szabad csak összeállítsa azt az ebédet, vagy pedig olcsón bevásárolhat bármit, és összekotyvaszt egy ilyen gyorsfőzővel mindent. Ugyanez van a befektetési alapoknál is.
Az, hogy algoritmusok vagy technika van használva, ez a jövőben normális lesz, mert ugye az alapkezelésben is nagyon sok rutin feladat van. Ezt úgy kell elképzelni, hogy a vagyonkezelőnek van egy watchlist-je, egy kívánságlistája, ami azt jelenti, hogy azon rajta vannak kötvények, rajta vannak részvények.
A legtöbb komoly alapkezelő nem naponta fedez fel valamit és kitalál éppen valamit, ami bepottyant az ablakon, hanem figyeli elég hosszú ideig a kötvényeket, a részvényeket, és amikor olyan vételi sávokba kerülnek, amikor érdemes vásárolni, akkor vásárol. Ha olyan sávokban emelkedtek, ahol akár érdemes eladni, akkor elad.
Tehát ez az aktív menedzsmentnek a kérdése, és amivel az ügyfél érdemes, hogy foglalkozzon, hogy az alapkezelőnek a stratégiáját nézze meg. Felteheti a kérdést, hogy miszerint dönt az alapkezelő? Ezt szeretném tudni, hogy például most szakmailag kifejezve top-down vagy bottom-up megközelítés? Tehát felülről lefelé nézi a piacot, és odakerül, hogy mi lesz az az eszköz, amit bevásárolok, vagy pedig megnézi az eszközt és azután nézi meg, hogy milyenek a globális paraméterek, ami mögötte van? Ez két különböző stratégia és ezt érdemes megkérdezni, mert akkor tudom, hogy kinek adtam a pénzemet, milyen stratégiával.
Vegyes alapok ’cash’ tartaléka
IVÁNYI ILDIKÓ: Ezekről a stratégiákról szerintem még majd fogunk beszélni, hogy ezt is értsék az ügyfelek, hogy ez hogyan és milyen módon működik. Még egy fontos kérdés, hogy mindig beszélünk arról, hogyha a befektetési alapokról beszélünk az ügyfelekkel, hogy van mindegyikben egy ’cash’ tartalék. A vegyes alapoknál ez nagyobb, merthogy nagyobb mozgástér kell az alapkezelőnek, vagy pedig hasonló, mint a már előző két alkalommal kitárgyalt befektetési alapoknál?
JÁNOS ZSOLT: A legtöbb befektetési alapnál ez hasonló, merthogy most részvényeket vagy kötvényeket kell vegyen vagy eladjon az alapkezelő, az szinte mindegy. Ez mindig azon múlik, hogy mennyire likvid az a piac, amelyikben mozog az alapkezelő.
Normális esetben a két eszköz egymás ellen mozog, tehát a legtöbbször azt látjuk, hogy amikor a kötvények csökkennek, a részvények emelkednek, vagy fordítva: a részvények csökkennek a kötvények emelkednek. Vannak olyan időkablakok, amit láttunk 2022-ben, vagy akár 2024 első negyedévében is, hogy összehangoltan mozognak egyszerre bizonyos szektorokban a kötvények is és a részvények is.
De a legtöbb időben elég jól kiegyensúlyozottan mozognak és normális esetben a ’cash’ tartalék nem haladja meg a 10 %-ot. A legtöbb alapkezelő maximum 5-nél van, mert hogyha megveszek egy vegyes alapot, egy részvényalapot és akkor ő ott 70 % -ban készpénzben tartja a pénzt, akkor nem kell részvényalapot megvegyek, akkor egyből tarthatom én is készpénzben. Tehát ez az, amit sokan ugye elfelejtenek, hogyha túl nagy a ’cash’ állomány, akkor itt címke hamisítás történik.
IVÁNYI ILDIKÓ: Köszönöm szépen, hogy megosztotta velünk ezeket a gondolatokat és tapasztalatokat, tudást erről az eszköz alapról. Következő alkalommal egy olyan eszközalapról fogunk beszélni, amiről szerintem órákat tudnánk beszélgetni, és ez az ingatlanalap, amibe nagyon-nagyon sok olyan tétel van, amit egyesével azért ki fogunk emelni, hogyha valaki ilyet vásárol, akkor mire figyeljen oda?
——————
Beszélgetőpartnerek:
Iványi Ildikó, a PFS-Partners pénzügyi tervező partnere
János Zsolt, nemzetközi piaci elemző
——————
Kérdése van befektetéseivel kapcsolatban? Jelentkezzen befektetési konzultációra: https://pfspartners.hu/befektetes-megtakaritas/
Vegyen részt a Díványbeszélgetés a tőkepiacról webinárainkon: https://pfspartners.hu/divanybeszelgetes-a-tokepiacrol/
——————
Itt vagyunk még elérhetőek:
Honlap: https://pfspartners.hu/
Facebook: https://www.facebook.com/pfspartners.hu
Podcast: https://pfspartners.hu/podcast/
——————-
A videóban tárgyalt tartalom KIZÁRÓLAG általános tájékoztató célokat szolgál, semmilyen körülmények között NEM jelent ajánlást bizonyos befektetések megvásárlására vagy eladására, és nem minősül befektetési tanácsadásnak! Az előadók nem tudják felmérni az egyes hallgatók kockázati profilját és pénzügyi körülményeit.
Business illustrations by Storyset
