Hogyan befolyásolja a technológia a Z és Alfa generációk pénzügyi tervezését?

Hogyan befolyásolja a technológia a Z és Alfa generációk pénzügyi tervezését?

A mai beszélgetés során a generációk közötti pénzügyi szokások és a fiatalabb generációk megtakarítási, befektetési attitűdjei kerültek a középpontba. A technológia gyors fejlődése és a közösségi média hatása jelentősen formálja a fiatalabb generációk pénzügyi tudatosságát és életfelfogását. A beszélgetésben szakértőink, Iványi Ildikó és János Zsolt, rávilágítanak arra, hogy milyen fontos szerepe van a kölcsönös tanulásnak a generációk között, valamint a pénzügyi tervezés alapelveire is kitértek, különösen a piaci ingadozások idején szükséges tartalékképzés fontosságát hangsúlyozva.

Iványi Ildikó: A múlt héten egy nagyon izgalmas témáról beszélgettünk és ez ugye a generációs pénzügyi szokások, a megtakarítási és befektetési szokások. Most ezt a beszélgetést folytatnánk, úgy, hogy nézzük meg, hogy a ’Z’ és az Alfa generáció az milyen módon viszonyul a megtakarításokhoz, illetve ugye a pénzügyi tervekhez? Nyilván azt tudjuk, hogy az Y ad ugye mintákat, de nem mindegy, hogy milyen mintákat adunk át és azért fontos beszélnünk az Alfa generációról, mert már ott is vannak olyan 16-17 éves még ifjú korúak, akik már nagyon érdeklődnek különböző befektetési fajták iránt.

János Zsolt: Mielőtt ebbe belemegyek: a fiatal generációnak az, amit mi most itt csinálunk, ez normális – én vagyok valahol a világ valamelyik sarkán és onnan jelentkezek be, most éppen a bolygónak szinte a másik oldalán vagy te, és mi normálisan tudjuk a beszélgetést tartani. Tehát ez már mutatja, hogy persze, hogy minél fiatalabb a generáció, annál normálisabb az, hogy új technikai rendszereket alkalmaznak és használnak. Az idősebb generáció – lehet, hogy ez kemény amit most mondok, de – nagyon sokszor túlértékeli azt, hogy ő mit mutat a fiataloknak, mert a fiatalok ma sokkal több impulzust kapnak a social médiából, a felgyorsult technikai rendszerekből, olyan háttérinformációk vannak már, amivel sokkal előbbre is vannak, mint az idősebb generáció.

Ezért az életfelfogás, az életstílus, az aktuális klímaváltozás, sok minden probléma, amivel küzdünk, ezeket pont az idősebb generáció – ha úgy akarjuk – okozta, mert ezekkel a kérdésekkel nem foglalkozott. Tehát azt nem értékelném ma már túl a fiataloknál, hogy ők csak az idősebbekre figyelnek, sőt több esetben azt mondják, hogy úgy, mint az idősebbek, biztos, hogy nem teszünk meg dolgokat, mert ha nem, még jobban és még forróbb lesz a bili, ami a nyakunkba fog borulni. Tehát ezt egy kicsit ebből a szempontból is érdemes néha megvilágítani.

Iványi Ildikó: Igen, csak az idősebb korosztálynak már van egy tapasztalata és ezt a tapasztalatot felhasználja arra, hogy a fiatal generációnak ezt a galoppozását, amit ugye tudnak csinálni az élet minden területén, hogy azt egy kicsit csillapítsa, tehát felhívja a kockázatokra a figyelmet, egy kicsit a biztonságra, amit ugye valamilyen módon, de el kellene juttatni a fiatalabb generációhoz, hogy nem kell azonnal a legnagyobb sebességgel mindenbe belevágni.

János Zsolt: A fő kérdés, és ez inkább egy pedagógiai kérdés, hogy a kioktatás, az okoskodás, az állítólag tapasztalati bástyában mennyire segít a fiatalokat elérni? Itt a legtöbb esetben azt kell mondjam, hogy érdemesebb lejönni ebből a tapasztalati bástyából és inkább beereszkedni a fiatalok közé és annak a hangulatát, miliőjét megtanulni. Aktuálisan úgy látom, hogy inkább a boomerek, az Y generáció, az idősebbek tanulhatnak nagyon sokat a fiataloktól, és nem inkább okoskodhatnának a fiataloknak, mert nagyon sok mindent, amit még a hatvanas-hetvenes években, a nyolcvanas években lehetett használni üzletileg befektetések oldaláról, az ma vagy nem működik vagy részben illegális, vagy egyszerűen nem passzol az aktuális felfogásba.

Na most az, hogy a gyorsaság kinek jó vagy kinek nem, az eszközöket mennyire gyorsan vagy lassan kezelni, erre azt kell mondjam, hogy ez általában mindenkinek a saját tapasztalata. Egy gondolatot még: nagyon sokszor megtörténik az, hogy egy apa, egy anya azt mondja, hogy János úr, a fiammal vagy a lányommal jó lenne, ha beszélgetne, mert ők nem fogják ezt vagy azt fel, vagy nem fogadnak tőle meg dolgokat, és amikor leülök a fiatalokkal a szülő nélkül beszélgetni, akkor kiderül, hogy a fiatalok udvariasságból a szülővel szemben bizonyos dolgokat nem mondanak ki, de sokkal tovább vannak már.

Amikor visszajövök, akkor a szülők azt várják el, hogy azt mondjam, hogy ja, tényleg igaza van, a gyermeke le van maradva és kell neki segíteni, és sokszor azt kell mondjam, hogy elnézést, itt ebben a játékban nem a gyermek van lemaradva. Nyugodjon Ön bele abba, hogy ők már sokkal tovább vannak, engedje el és foglalkozzon azzal, hogy saját maga utolérje a vonatokat, mert miközben azon aggódik, hogy kioktassa a fiatalokat, elszáguld minden Ön mellett.

Iványi Ildikó: Tehát azt a következtetést levonhatjuk ebből, hogy a fiatalabb és az idősebb generáció gyakorlatilag egymást tudja edukálni megfelelő körülmények között. Volt egy olyan kérdés, ami engem megtalált, hogy ugye te többször említed a te A generációs fiadat a podcastokban, és ezzel kapcsolatban érkezett olyan kérdés, hogy nem konkrétan a fiad kérdéseire kíváncsiak, hanem hogy körülbelül milyen kérdések, milyen témakörök azok, amelyek a leginkább foglalkoztatják ezt a generációt, hogy mondjuk a szülők tudjanak egy kicsit segíteni azoknak a gyerekeknek, akik nem ilyen közegben nőnek fel, mint mondjuk a te fiad.

János Zsolt: Az érdekes az, hogy a legjobb kérdések főzés közben jönnek, mikor a golfpályán vagyunk, mikor elmegyünk sétálni közösen, vagy egy hegyi túrára. A gondolatom az, hogyha a szülők ma kérdéseket akarnak a gyermekektől, a fiataloktól, akkor erre nem az van, hogy na akkor most van 5 percem és mondd meg a kérdést és én kioktatlak, hanem a közös idő a döntő.

A kérdések ugyanolyan jók, vagy ugyanolyan rosszak, ha úgy vesszük, habár nincs rossz kérdés, mint a felnőtteknél is, a döntő mindig az, hogy ezekre hogy reagálunk? Mert én is figyelem a környezetemben nagyon sokszor a gyermekek kérdéseit, ami felmerül, és sajnos azt látom, hogy nagyon sok felnőtt, tanár, szülő, környezet nagyon rosszul reagál, tehát leszoktatják a következő generációt arról, hogy merjenek kérdéseket feltenni, és itt kezdődnek a problémák.

Tehát mi sokat tudunk tanulni, és valójában közösen lehet ezt a legjobban megoldani. Egy nyíltabb beszélgetés-kultúrát, kommunikációs kultúrát… csak én kell vegyem az én szüleimtől, a kommunikációból sokat nem kellett átvegyek, mert ha feltettem kérdéseket néha véletlenből, mert hallottam, hogy máshol ezt meg lehet tenni, akkor nagyon sokszor jött a válasz, hogy ez milyen hülye kérdés? – és ezzel le volt állítva minden.

Iványi Ildikó: … vagy ezt még te nem érted.

János Zsolt: Ja, pontosan. Itt kezdődnek a témák. Ezek nem szakmai dolgok, hanem ez emberek közötti interakció kérdése.

Iványi Ildikó: Elmondhatjuk-e a Z és az A generációnak, hogyha valamennyi pénzzel rendelkezik, hogy ugyanaz az ökölszabály, amit folyamatosan mondunk ugye a boomereknek is, mondunk az Y generációnak is, hogy az rájuk is vonatkozik?

János Zsolt: Tehát ez egy életkortól független kérdés, amit újra és újra elmondunk, és ez a pénzügyi tervezésnek az alapelve, hogy nagyságrendileg, ha piacok nagyon felemelkedtek, mint például akár mondjuk azt, hogy most, all-time-high szinteken vagyunk, akkor érdemes inkább több időre cash/likvidtartalékot tartani, nem befektetni azért, hogyha a piac visszaesik, akkor legyen, amiből bevásárolni vagy kibírni ezeket a völgyeket, hogy ne kelljen hozzányúlni a befektetésekhez. Tehát így általában ilyen 1 és 3 év közötti fix kiadásoknak az összege ne legyen befektetve, legyen meg cash tartalékként.

Ma este ugye lesz a FED-nek a nagygyűlése és sokan remélik, hogy lesz egy soft landing, de hozzá kell mondjam, hogy a valódi erős tőzsdei növekedésnek az apja és az anyja az a recesszió, és a crash, nem a soft landing. És ezzel a kérdéssel kell foglalkozni.

Sajnos most azt látom, hogy a távolság itt előjött és befagyott a kép, de hallom, hogy újra itt vagy.

Iványi Ildikó: Nagyon szépen köszönöm, hogy ma is megosztottad velünk ezeket a gondolatokat és holnap már a szokásos módon, szokásos helyről fogok kommunikálni és hasonló érdekes kérdéseket fogunk feszegetni. Nyilván ki fogunk térni majd a ma esti döntésre és annak a lehetséges forgatókönyveire, hogy ezek mit fognak okozni a pénzpiacon.

——————

Beszélgetőpartnerek:

Iványi Ildikó, a PFS-Partners pénzügyi tervező partnere

János Zsolt, nemzetközi piaci elemző

——————

Kérdése van befektetéseivel kapcsolatban?

Jelentkezzen befektetési konzultációra: https://pfspartners.hu/befektetes/

Vegyen részt a Díványbeszélgetés a tőkepiacról webinárainkon: https://pfspartners.hu/divanybeszelgetes-a-tokepiacrol/

——————-

A videóban tárgyalt tartalom KIZÁRÓLAG általános tájékoztató célokat szolgál, semmilyen körülmények között NEM jelent ajánlást bizonyos befektetések megvásárlására vagy eladására, és nem minősül befektetési tanácsadásnak! Az előadók nem tudják felmérni az egyes hallgatók kockázati profilját és pénzügyi körülményeit.

Szeretnéd, hogy a pénzed tényleg a Te céljaidért dolgozzon?​

A PFS befektetési konzultációján segítünk megtalálni az ideális megtakarítási formát, akár meglévő, akár új befektetési lehetőségeket keresel.​

Ismerd meg a szerzőt!

Picture of Törökné Iványi Ildikó

Törökné Iványi Ildikó

Pénzügyi tervezőként a befektetési piac a szakterületem. A pénzügyi döntéseink meghatározzák a jelenünket és a jövőnket is. A média zajban nehéz eligazodni, ezért írok blogot, készítek vlogokat és szervezője is vagyok a „Díványbeszélgetések” -nek.

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Facebook
Twitter
LinkedIn
Email

Kérdésed van a cikkel kapcsolatban?

2024.10.16.

14:00

2024-10-16
Hozzájárulok adataim kezeléséhez a adatkezelési tájékoztatóban foglaltaknak megfelelően.
Megértettem és elfogadom az adatkezelési tájékoztatót.

2024.10.16.

14:00

Díványbeszélgetés a tőkepiacról

(A gombra kattintva elfogadod az adatvédelmi szabályzatot és feliratkozol a hírlevélre és eDM-re)