Világjárványok régen és most – egészségbiztosítás a covid19 kitörése óta

Az elmúlt másfél évünket a koronavírus járvány uralta: megtapasztaltuk, hogy mennyire sérülékenyek világszerte nemcsak az egyének egy agresszív vírussal szemben, de az egészségügyi rendszerek is sok helyen enyhén szólva akadoztak a hirtelen beömlő betegek rohamától. Az alábbi videóban Katona Csaba történésszel beszélgetek a világjárványokról, és Kovács András egészségügyi szakértővel nézzük át a magánegészségügy jelenlegi helyzetét.

Iványi Ildikó: [00:00:11] Jó napot kívánok, sok szeretettel üdvözlöm Önöket a mai beszélgetésen. Ma nem a tőkepiacról fogok szakértőkkel beszélgetni, hanem Katona Csaba úrral, aki történész és a járványok kialakulásáról fog egy pár szót mondani nekünk, illetve Kovács András úrral, aki egészségbiztosítási szakértő. A mai beszélgetést azzal is kezdenénk, hogy most ugye már a covid negyedik hullámában vagyunk benne. Csaba, hogy alakulnak ki a járványok?  Nagyon sokan próbálkoznak azzal, hogy a spanyolnáthával összehasonlítják a koronavírus járványt. Milyen hasonlóság van és miben különbözik ez a mostani járvány a spanyolnáthától?

Katona Csaba: [00:01:09] Röviden – hála istennek – sok mindenben különbözik és van, amiben hasonló. Ami miatt jogos az összehasonlítás, az nem más, mint hogy világjárványról beszélünk. Ez alatt az értendő gyakorlatilag, hogy a Föld majdnem egészét megfertőzte, ugyanez igaz a spanyolnáthára is, de azért azt hozzátenném, hogy a spanyolnátha sokkal fertőzőbb volt olyan tekintetben, hogy három emberből egyet megölt ez a fertőzés. Hála Istennek a covidnak a legsúlyosabb verziója sem tud ilyen arányban emberéleteket kioltani. Másik dolog, hogy rengeteget fejlődött az orvostudomány az elmúlt száz évben, következésképpen jóval hamarabb nyomába tudtak szegődni a szakemberek a járvány megfékezésének. Nyilván ez nem úgy működik, hogy rögtön és azonnal meg tudják állítani a fertőzés terjedését, hiszen különféle mutációk, ugyanakkor azonban teljesen nyilvánvaló, hogy a száz évvel ezelőtti orvostudománynak nem volt ilyen lehetősége. Arról nem szólva, hogy azért hívták spanyolnáthának, mert egész egyszerűen 1917-18 ban, amikor a kór felszínre jutott, a világháború vége felé a sajtó már nem akarta demoralizálni azzal a háború súlytotta országok népességét, hogy még járvány is van.  Spanyolországból jött a hír, hogy valójában nem egy erős influenzáról van szó, hanem egy önálló világjárványról. A háború semleges Spanyolország sajtójából vették át a híradást, tehát kései is volt a reakció, ilyen értelemben száz évvel ezelőtthöz képest azért azt gondolom, hogy sokkal kedvezőbb helyzetben vagyunk.

Színvonalas egészségügyi ellátás, rejtett költségek, várólisták és hálapénz nélkül

Megtaláljuk azt az egészségbiztosítást, mely segít neked és családodnak jobb, korszerűbb, emberibb egészségügyi ellátáshoz jutni, rejtett költségek, várólista és hálapénz nélkül.

Iványi Ildikó: [00:02:31] András, mint egészségbiztosítási szakember, Ti mit láttatok, ez alatt a másfél év alatt az egészségbiztosítás területén megnőtt-e az érdeklődés, illetve a covid-dal kapcsolatban milyen lehetőségei vannak egy ügyfélnek, hogyha egészségbiztosítást szeretne kötni?

Kovács András: [00:03:10] Ami a lényegi dolog, és ami a teljes iparágat érintette – iparág alatt értem az egészségügyet és az egészségbiztosítást -, hogy mivel a járványkezelés az mindenhol állami feladat, ezért az egyes országokban meglévő egyébként is tapasztalható egészségügyi alulfinanszírozottság, ami az állami egészségügyet illeti nemcsak Magyarországon, hanem tulajdonképpen egész Európában, sőt világszerte, a covid járvány alatt teljes szektor majdnem mindenhol covid betegeket kezelt, ezért azok az ellátások, amik egyébként normál esetben kellettek volna, hogy megtörténjenek, ezek vagy leálltak vagy elhalasztódtak.

Magyarországon az egyébként sem rövid várólisták az állami egészségügyben meghosszabbodtak, ezáltal a magánegészségügyre egy jóval nagyobb nyomás nehezedett, megjelent egy addig magánegészségügyet nem használó réteg, ezáltal a magán egészségbiztosításban is megjelent egy egyébként addig magán egészségbiztosítási szerződéssel nem rendelkező réteg.

Azt tudom Neked összefoglalóan mondani, hogy maga a covid járvány az jelentősen átalakította mind az emberek viselkedését, már egymáshoz való viszonyát, az egészségügyhöz való hozzáférés viszonyát, tehát borzasztó sok minden megváltozott.

Iványi Ildikó: [00:04:49] Jelenleg egészen friss hír, hogy 12,2 milliárd forintos támogatást ad a kormány az egészségügynek, ebből 3,5 milliárd forint az idén fog kifizetésre kerülni, és 8,7 milliárd forintot pedig 2022-ben kap meg az egészségügy. Egy-két friss adat arról, hogy a várólisták hogyan alakulnak: egy térdprotézis műtétre például 600 napot kell várni, szürkehályog műtétre 212 nap, csípőprotézis 250 nap, szívbillentyű beültetés 534 nap, nyitott szívműtét 332 nap, amit várakozni kell. Egy sima mandulaműtétre is bő három hónapot kell várni, úgyhogy ezek borzasztó hosszú várakozási idők. Tehát a magán egészségügyi ellátásban részesülők lerövidíthetik ezt az időt. De én azt is olvastam, hogy most már ott is van bizonyos szolgáltatásoknál sorban állás, ti ezt tapasztaljátok?

Kovács András: [00:06:18] Ami egyértelműen látszik az az, hogy a covid járvány miatt – ahogy említettem – az egyébként is hosszú várólisták azok még hosszabbak lettek. Azt viszont azért tudni kell – és akkor reagálok erre a 12 milliárd forintra, mint összeg – egy magánember számára egy borzasztó nagy összeg, de hogy ne lógjon a levegőben, a magánegészségügyi piac, tehát amennyit az emberek elköltenek egy évben magánegészségügyre 2020-as évben 300 milliárd forint volt. Amit hálapénzként Magyarországon elköltenek egy évben az emberek egészségügyi korrupcióra, azt pedig 100 milliárd forintot forintra becsülik. Tehát azt a 12 milliárd forintot arányaiban így tessék érteni, hogy ez körülbelül milyen arányban segít a meglévő várólistáknak a leküzdésében.

Iványi Ildikó: [00:07:22] Ehhez kapcsolódik az, hogy 2020-ban végzett az egyik biztosítótársaság egy felmérést, ahol azt jött ki a felmérés eredményeképpen, hogy magánellátásra a felnőtt lakosságot figyelembe véve átlag 113 ezer forintot költöttek az emberek, és ez csak és kizárólag a lakosság 17 százaléka volt, tehát nagyon-nagyon koncentrálódik ugye egy rétegre, ahogy te mondtad az, akik ugye magán egészségügyi ellátást igénybe tudnak venni, vagy vesznek ma. Beszéljünk egy kicsit arról – visszamenve a történelembe-, hogy akkor, amikor volt ez a másik nagy világjárvány, a spanyolnátha, akkor ugye nem volt ennyire fejlett az orvostudomány, de akkor is volt már arra lehetőség, hogy az embereknek egy bizonyos rétege orvosokhoz forduljon és szakszerűbb ellátásban részesüljön?

Katona Csaba: [00:08:46] Visszamennék egy picit mélyebbre, mint a spanyolnátha volt, a tizenkilencedik századig. A tizenkilencedik század nagy járványa – ha lehet így nevezni – az a kolera volt. Többször pusztított Európában, csak itt Magyarországon 1831-ben, 1848-ban, 1854-ben és 1873-ban újra és újra visszatért, de ez így volt Európa többi országában is, és egy ponton túl a modern állam rájött arra, hogy nem magánügy az, hogy ha valaki beteg, főleg nem a zsúfolt nagyvárosok külvárosaiban, hiszen a ragály az terjed. Következésképpen ott helyben magának a települési önkormányzatnak, de tágabban értelmezve pedig az államnak kell felvállalnia elsődlegesen annak az ódiumát, anyagi, erkölcsi és minden felelősségét, hogy az embereket meggyógyítsák. Ekkor jönnek létre a nagy közkórházak a tizenkilencedik században, de a korábbi időkre visszamenve is volt arra példa, hogy főleg egyházi kezelésben a gyógyító rendek igyekeztek mindenkit ellátni, aki hozzájuk fordult. Ahol ma vagyunk, hosszú fejlődés eredménye, de a 19. században alapozták meg ezt a fajta modern állami orvosi önkormányzati ellátást.

Iványi Ildikó: [00:09:53] Ugye most is van egy állami ellátás és van egy magánellátás. Beszéljünk egy picit a számokról! Ma mondjuk egy 40-45 év körüli fiatalember egy teljes körű egészségbiztosítást mennyiért tud megvásárolni?

Kovács András: [00:10:18] Körülbelül 4-500 ezer forintra jön ki ez egy évben per fő, ezért kap egy olyan teljeskörű egészségbiztosítást, amit egy európai fedezettel tud használni, tehát minden európai országban így Magyarországon is. Van benne egy közel 400 millió forintos teljes limit, egy 4 millió forintos járóbeteg limit, kb. 20-30 alkalommal tud elmenni járóbeteg szakrendelésre ezért a pénzért, kifizeti a biztosító neki az összes orvos által felírt gyógyszerét, és egy 70 ezer forintos szűrőcsomagot is tud használni. Tehát ár-érték arányban ma ennél optimálisabb megoldás mi a piacon nem látunk.

Iványi Ildikó: [00:11:04] Tehát ez azt jelenti, hogy ha ezt lefordítom havi szintre, hogy ez körülbelül egy 32-35 ezer forint/hó költség. Tehát napi 1000 forintról beszélünk, kevesebb, mint egy ebéd menü és talán ma ott tartunk, egy jobb helyen egy kávénak az ára. Átmennék egy másik értékre: ha arról beszélünk, hogy egy ilyen 400 ezer forint körüli összeg, akkor ugye ma a magánegészségügyben egy mandulaműtét kb. 300 ezer forintba kerül, csípőprotézis műtét ma átlag 1,5 millió forint, (nyilván intézetekben vagy klinikáknál eltérők lehetnek az árak, én most átlagról beszélek), egy szürkehályog műtét körülbelül szintén 300 ezer forint, egy térdprotézis műtét az szintén másfél millió, szívbillentyű beültetés és nyitott szívműtétek azok több millió forintba kerülnek. Ez csak a műtét ára, ehhez még társulnak azok a költségek, amelyeket fedezni kell, mint például az előzetes vizsgálatok, laborvizsgálatok, esetleges műszeres vizsgálatok, illetve utána, ha gyógyszeres kezelés kell még, akkor ugye annak a költségét is ki kell fizetni. A fent felsorolt árak ezeket nem tartalmazzák. Tehát hogyha lefordítjuk, ha van valakinek egy ilyen teljes körű egészségbiztosítása – ne kelljen igénybe vegye, de ha kell -, akkor nagyon-nagyon komoly műtéteket is nagyon könnyedén tud belőle fedezni. Azt is olvastam most egy statisztikában, hogy nagyon-nagyon sokan hitelt vesznek fel azért, hogy műtéteket megcsináltathassanak. Nálatok András, mennyire emelkedett meg a biztosítottaknak a száma, illetve ti láttok-e abban elmozdulást, hogy évekkel ezelőtt mondjuk volt egy olyan középréteg, aki ezt megvásárolta, és most az olló nyílt, és többen folyamodnak ilyen biztosítás megkötéséhez, még úgy is, hogy esetleg mondjuk más típusú biztonsági elemet nem vásárolnak most meg a portfóliójukba?

Kovács András: [00:14:12] Akkor most a végén kezdem. Ezt mondjuk pont nem tapasztaljuk, tehát az nem jellemző, hogy úgy vesz valaki egészségbiztosítást, hogy akkor éppen nem megy el nyaralni, vagy nem köti meg a cascóját, mert ez a típusú csereszabatosság nem áll fenn. Jellemzően azok az emberek vásárolnak teljes körű egészségbiztosítást, akik egy biztonsági hálót szeretnének maguk és a családjuk alá teremteni Különösen fontos ez azért, mert a 2021-es év a covid járvány végett nem csak az orvosi béremelést hozta el igazán az egészségügyben, hanem két nagyon fontos változás történt még, ami egyébként hatással van az egész társadalomra is, így a magánegészségügyi és a magán egészségbiztosítókra is. Mégpedig az egyik a hálapénznek a kriminalizálása, tehát hogy bűncselekménynek számít a hálapénz elfogadása és átadása. Így láthattuk másfél – két hónappal ezelőtt a méltán híres Nemzeti Védelmi Szolgálat úgy a rendőrség belső elhárítása bilincsben elvitt két doktornő demonstratíve, hogy megmutassák, hogy igen, valóban egyébként ugye bilincs jár annak, aki a hálapénzt elfogadja, következő majd az lesz, hogyha majd átadja valaki, azt is majd bilincsben elviszik. Azért fontos ez a változás, mert az egyébként is meglévő hosszú várólistákon ma már az emberek többsége nem is mer előrébb jutni azáltal, hogy hálapénzt ad át az orvosnak, mert az orvosnak olyan szinten megemelték a bérét, hogy neki nem éri meg megkockáztatni, hogy a következő akár hétórás híradóban bilincsben vonul el a kamerák előtt. Tehát ezt ők kihúzták az egyenletből, és ugye ezáltal ezekből az emberekből jópár megjelenik az egészségbiztosítóknál, mint potenciális vásárló, aki eddig egyébként alkalmanként hálapénzzel zsírozta a rendszert. Ugye ez most tulajdonképpen eltűnt, és ezeknek az embereknek egy része megjelenik az egészségbiztosítóknál, mint potenciális szerződést kötő ügyfél.

Iványi Ildikó: [00:16:35] Én úgy gondolom, hogy egyszerűbb mondjuk egy biztosítással rendelkezni, mint állandóan a fiókban tartani egy pár százezer forintot arra az esetre, hogy hálapénzként majd ki fogom fizetni az orvosnak. Mert ez korábban ugye így volt. Mindenki azt mondta, hogy jó, hát akkor itt nem sikerül, akkor majd elmegyek, és akkor majd ugye „okosban” magánban megoldom. Ma erre ugye nincs lehetőség. Én a tavasz folyamán végeztem egy reprezentatív felmérést, hogy mennyi volt az a hálapénz, amit mondjuk valaki kifizetett. Ebből a felmérésből az jött ki, hogy átlagban egy olyan 300 ezer forint volt az az éves összeg, amit csak úgy hálapénzként kifizettek.

Csaba, van-e arra valamilyen kutatás, találkoztál e olyannal, hogy a hálapénznek ez a rendszere mikor jelent meg?

Katona Csaba: [00:17:45] Hát tulajdonképpen erre irányuló folyó kutatásról nem is tudok, de az, hogy a munkát elvégző embert igyekeztek azzal ösztönözni, hogy jövedelemhez jut, ez önmagában nem ördögtől való gondolat. A probléma akkor van, ha őt ezért megfizetik, és ezen kívül kell ösztönözni, és ez beleütközik minimum a jó erkölcsbe, adott esetben a törvénybe is. Na most ilyenek a modern államban már biztosan előfordultak, de természetesen félreértés ne essék, én ezt nem szűkíteném az orvostársadalomra. Én a tizenkilencedik század kutatásával foglalkozom alapvetően, és ott nagyon szépen kitapinthatók azok a dolgok, hogy ha valaki az ügyét elő akarja segíteni, akkor a megfelelő hivatalnoknak a gondolkodását igyekszik olyan irányba befolyásolni, hogy egy picit jobban segítse az ügyét. Ez tehát a 18-19. század modern adminisztrációban már minden téren megtalálható. Természetesen az ez ellen való küzdelem is minden téren megtalálható, de többnyire hiábavalónak bizonyultak. A modern kornak van egy nagyon nagy előnye, hogy viszonylag könnyű bizonyítani dolgokat, korábban a megbeszélések mentén mentek, de hát igen mélyre nyúlnak a gyökerei. Viszont valóban ezt úgy lehet kezelni, és most én mint gondolom egy egy olyan megoldással találkozunk, ami sikeresnek bizonyul, sikeresnek látszik, hogy egyszer az lesz, hogy valóban, ha megfelelő díjazással lehet ösztönözni a munkavállalót – itt most az orvosokat értem ez alatt -, másfelől pedig a beteg is meggyőződik arról, hogy tiszta eszközökkel – „nem okosba” – is meg lehet oldani, akkor azt gondolom, hogy win-win szituáció, beleértve az államot is.

Színvonalas egészségügyi ellátás, rejtett költségek, várólisták és hálapénz nélkül

Megtaláljuk azt az egészségbiztosítást, mely segít neked és családodnak jobb, korszerűbb, emberibb egészségügyi ellátáshoz jutni, rejtett költségek, várólista és hálapénz nélkül.

Iványi Ildikó: [00:19:25] Oké. Itt utaltál egy dologra. András, van arra lehetőség, hogy a munkáltató kössön a munkavállalójára ilyen magán egészségbiztosítást?

Kovács András: [00:19:40] Természetesen, az egészségbiztosítás az egy olyan – most hadd mondjak ilyen közgazdasági fogalmat – jószág, mint bármelyik más biztosítási szerződés. Ez az úgynevezett személybiztosítási szerződés, amit természetesen lehet egyénileg kötni, tehát te pl. hogyha szeretnél magadnak, akkor tudsz magadnak kötni egyénileg, vagy a munkáltatód dönthet úgy, hogy ő mint cég, vásárol egy úgynevezett csoportos egészségbiztosítást és a munkavállalói, illetve munkavállalói családtagjai részére kifizeti a biztosítónak a biztosításnak az éves díjait, és akkor ezáltal a szerződő az a cég lesz, tehát a munkáltató és a munkavállalók, illetve az ő családtagjaik lesznek a biztosítottak. Ez természetesen jogképes forma.

Iványi Ildikó: [00:20:38] Van a biztosítási piacon olyan biztosítás is, amit mondjuk a munkáltató megvásárolhat, de csak bizonyos elemeit vásárolja meg az egészségügyi szolgáltatásnak?

Kovács András: [00:20:54] Hát, ha arra gondolsz, hogy vannak e egészségbiztosítási piacon úgynevezett legózható vagy kiegészíthető csomag elemekből álló biztosítások, aminek egy részét megveszi a munkáltató, de ha te mondjuk egy kisebb szolgáltatást akarsz, vagy nagyobb szolgáltatást, akkor te magad tudsz ezzel legózni, akkor erre van lehetőség. Csak istenigazából olyan szinten meg van bonyolítva ennek az adóztatása, hogy hát annyira nem kedvelt a munkáltatók részéről ennek az ügynek az adminisztrálása, de sokkal szerencsésebb, ha egy típusú csomagot vásárol a munkáltató, és mindenkinek egyféle csomagja van.

Iványi Ildikó: [00:21:43] Én arra is gondoltam, hogy esetlegesen azt mondja a munkáltató, hogy nekem fontos az, hogy ne üljön napokat mondjuk egy vizsgálat miatt az én alkalmazottam az egészségügyi intézményben, és akkor én ilyen típusú szolgáltatás biztosítást szeretnék minden munkatársamnak adni.

Kovács András: [00:22:08] Vagy ha valaki ejtőernyőt szeretne, akkor az vehet magának mellé. Igen, ez lehetséges.

Iványi Ildikó: [00:22:18] Mert ez ugye nagyon-nagyon lényeges még. Térjünk ki a beszélgetésünkben arra, hogy vannak az úgynevezett összeg- és szolgáltatás finanszírozó biztosítások. Ezek között mi a különbség?

Kovács András: [00:22:31] Nagyon nagy különbség van. Az összegbiztosítások azok olyan típusú biztosítások, amit mondjuk ha te kötsz egy lakásbiztosítást vagy egy életbiztosítást, és ügyes a biztosítási üzletkötő, akkor mindenféleképpen el fogja nekem mondani, azaz tájékoztatni fog arról, hogy ki ne hagyd azt a lehetőséget, hogy vegyünk be három sort a szerződésbe, és ha véletlenül mondjuk eltörik a kezed, a lábad vagy mondjuk megbetegszel stb., és ez dokumentálható lesz majd a biztosító felé, tehát egy ambuláns lapot vagy egy zárójelentést benyújtasz, akkor a biztosító a dedikált bankszámládra át fog utalni egy bizonyos pénzösszeget, amit arra költhetsz, amire szeretnéd. Ez az összegbiztosítás. A szolgáltatásfinanszírozó egészségbiztosítás az, amiről eddig beszélgettünk. Ez a klasszikus egészségbiztosítás, amikor a mi ügyfelünknek, hogyha orvosi ellátásra van szüksége, akkor a biztosító közvetlenül az adott egészségügyi centrumnak fizet és az ügyfélnek pedig nem kell semmilyen módon ezt elő- vagy utófinanszíroznia. Ez a két út van.

Iványi Ildikó: [00:23:45] A szolgáltatás biztosításnál ugye még egy lehetősége van az  ügyfélnek, aki megvett egy ilyen biztosítást: ő megválaszthatja, hogy melyik intézményben szeretné azt a szolgáltatást igénybe venni, illetve ha abban az intézményben dolgozik az ő orvosa, akkor akár szabad orvosválasztásra is van lehetőség.

Kovács András: [00:24:22] Vannak olyan biztosítások, a teljes körű egészségbiztosítások, ahol teljes mértékben ő maga választja ki az egészségügyi centrumot is, meg adott esetben az orvost is meg választhatja saját magának, de a biztosító ebben semmilyen módon nem foglal állást, hanem mint finanszírozó lép fel ebben a szerződésben.

Iványi Ildikó: [00:24:44] Még egy nagyon lényeges kérdés, mennyire lefedett országosan a magánegészségügyi ellátás?

Kovács András: [00:25:08] Ez óriási boom előtt lévő piac. 2015-ben, amikor Magyarországon elkezdett gyerekcipőben járni ez a történet, akkor Budapesten egyszámjegyű, sok szakággal rendelkező magánegészségügyi centrum volt, és nem volt minden megyeszékhelyen ehhez hasonló. 2021-ben közel 30 olyan budapesti és pest megyei magánegészségügyi centrum van, amiből már 3-4 kórháznak is mondja magát. Tehát konkrétan műtétek, intenzív szakellátás, és a járóbeteg oldalon pedig több szakágas, szinte minden szakág megtalálható. Ezeket kiegészíti nagyon-nagyon széles spektrumú képalkotó diagnosztikai központoknak a hálózata, értsd CT, PET-CT, illetve a MR, valamint a laboratóriumok, amiknek egy nagyon nagy része ma már magánkézben van.

Ma már arról tudok neked beszámolni, hogy minden megyeszékhelyen minimum 2, de van olyan megyeszékhely – egyébként főleg az orvosegyetemi városok-, ahol ma legalább 3 olyan sok szakágat ellátó járóbetegcentrum van, ami teljes mértékben a magánegészségügy részéről lefedetté teszi a szolgáltatást országos szinten.

Iványi Ildikó: [00:26:40] Akkor tehát azt most már kijelenthetjük, hogy nem kell 200-300 kilométert utazni oda, meg ugyanannyit vissza ahhoz, hogy egy magánegészségügyi szolgáltatást valaki igénybe tudjon venni.

Kovács András: [00:26:57] Fogalmazzunk úgy, hogy minden olyan helyen, ahol úgynevezett súlyponti kórház található – ezek az úgynevezett megyei kórházak -, ezeken a helyeken megtalálhatóak minden megyeszékhelyen legalább 2-3 minden szakágat tartalmazó járóbetegcentrumok, magánegészségügyi járóbetegcentrumok.

Iványi Ildikó: [00:27:20] Csaba egy utolsó kérdés. A történészek ugye vizsgálják az elmúlt századok eseményeit, de nézzünk egy picit előre. Várható-e, hogy még lesznek ilyen világjárványok? Ezt azért is kérdezem, mert ugye nagyon sokat lehet hallani a hírekből azt, hogy a globális felmelegedéssel összefüggésben van az, hogy olyan betegségek jönnek elő, vagy olyan kórokozókkal, olyan baktériumokkal találkozunk, amelyek eddig ugye a nagyon nagy rétegű jég alatt voltak. Úgyhogy lehet-e arra számítani, hogy ilyen világjárvány lesz még?

Katona Csaba: [00:28:19] Nyilván rengeteget fejlődött az orvostudomány, ezt nem tudom elégszer hangsúlyozni, tehát nem véletlen, hogy a legutóbbi nagy világjárvány óta eltelt közel száz év. Mondok egy közelmúltbeli példát, 1972-ben volt Európában az utolsó himlőjárvány, ami – már bocsánat a kifejezésért, de- az ördög se gondolta volna, hogy előbukkanhat, de előbukkant.

Tehát két dolog miatt kell felkészülni arra, hogy mindig beüthet a ménkű ilyen szempontból. Az egyik az valóban az, hogy előkerülhetnek olyan fertőzések, kórok, amire a mi szervezetünk nincs felkészülve, az immunrendszerünk ezzel rögtön meg tudjunk küzdeni. A másik dolog pedig, ami ettől függetlenül is megkönnyítheti a világjárvány terjedését, az valójában nem más, mint a közlekedésnek az infrastruktúrája, az elképesztő fejlődése.

Amennyire tudunk annak örülni, hogy 5000 forintos repülőjeggyel lehet repülni Berlinbe, Milánóba, vagy akár jóval távolabbra is, ez magával hozta azt a fajta tömegturizmust, aminek révén bármi egyik pillanatról a másikra korábbi időkhöz mérten nem hogy egyik országból a másikba, hanem egyik kontinensről a másikra átterjed.

Iványi Ildikó: [00:29:23] Egy kérdésem ezzel kapcsolatban most így eszembe jutott, hogy ez összefüggésben van azzal, hogy én legalábbis azt tapasztaltam, hogy a higiénia egy kicsit szabadabban lett kezelve?

Katona Csaba: [00:29:36] Szabadabban lett kezelve, meg ugye más-más területeken máshogy kezelik, tehát mások a hagyományok, mások a tradíciók és legfőképpen mások a lehetőségek. Tehát lehet, hogy valakinek maximális igénye van minden odafigyelésre, de lehet, hogy nincsen lehetősége. Aztán hát láthatjuk a mostani bonyolult geopolitikai helyzetben, hogy az emberek menekülésre kényszerülnek, nagyon hirtelen kell elhagyniuk a hazájukat, az életüket, a családjukat mentik, egyáltalán nem lehet azzal számoljunk, hogy az első és legfontosabb dolguk és lehetőségük, hogy mindent biztosítsanak ilyen tekintetben is. De ettől teljesen függetlenül egy világjárvány – a tapasztalat az, hogy – a történelemben bármikor előfordulhatott. Kezelni ma már valóban könnyebben tudjuk, noha az sem egyszerű, gondoljunk csak a koronavírusra, következésképpen semmi nem szól amellett, hogy soha többet nem fog előfordulni ilyen.

Iványi Ildikó: [00:30:23] Nagyon szépen köszönöm a mai beszélgetést. Csak azzal tudom zárni ezt a beszélgetést, hogy egy magánegészségügyi biztosítással fel tudunk készülni a ma kockázatára, a holnap kockázatára és a jövőbeli kockázatokra is. Mindenkinek nagyon-nagyon jó egészséget kívánok, és köszönöm a mai szakértőimnek is a ránk fordított időt, és várjuk a kérdéseiket ezzel a témával kapcsolatban is, úgyhogy folytatjuk ezt a beszélgetést, mert mindig van újdonság ezen a piacon is.

Kovács András: [00:31:12] Egy mondatot, ha szabad. Ezen a platformon is mindenkit arra hívok, hogy oltassa be magát. Nagyon fontos, hogy mindenki oltassa be magát. Nekem ez a búcsú gondolatom.

Katona Csaba: [00:31:27] Történészként ezt úgy tudom megerősíteni, hogy az oltások ma már olyan járványokat, betegséget fékeznek meg csírájában, amik az emberek tömegeit betegítették meg vagy pusztították el. Tehát vannak ilyen városi legendák, hogy az oltás ki tudja mi mindent tartalmaz. Amióta oltás van, az emberiség sokkal egészségesebb, és ez az utóbbi egy örömteli dolog, és tisztelet érte az orvosoknak.

Iványi Ildikó: [00:31:48] Köszönöm.

Színvonalas egészségügyi ellátás, rejtett költségek, várólisták és hálapénz nélkül

Megtaláljuk azt az egészségbiztosítást, mely segít neked és családodnak jobb, korszerűbb, emberibb egészségügyi ellátáshoz jutni, rejtett költségek, várólista és hálapénz nélkül.

Szeretnéd, hogy a pénzed tényleg a Te céljaidért dolgozzon?

A PFS befektetési konzultációján segítünk megtalálni az ideális megtakarítási formát, akár meglévő, akár új befektetési lehetőségeket keresel.
Pénzügyi tervezés

Minden, amit a családi adókedvezményekről és SZJA visszatérítési lehetőségekről tudni érdemes – 2021

Az elmúlt időszakban sorra jelentek meg a személyi jövedelemadó kedvezmények és adóvisszatérítési lehetőségek. Ebben a cikkben igyekeztem összefoglalni a teljesség igénye nélkül, hogy az SZJA számlára befizetett összegeket milyen jogcímen vagyunk jogosultak csökkenteni, illetve visszaigényelni.  Mi az adókedvezmény és adóvisszatérítés közötti különbség? Az SZJA (személyi jövedelemadó) a magánszemélyek által megszerzett adóköteles jövedelmet terhelő adó, melynek

Biztosítás

Világjárványok régen és most – egészségbiztosítás a covid19 kitörése óta

Az elmúlt másfél évünket a koronavírus járvány uralta: megtapasztaltuk, hogy mennyire sérülékenyek világszerte nemcsak az egyének egy agresszív vírussal szemben, de az egészségügyi rendszerek is sok helyen enyhén szólva akadoztak a hirtelen beömlő betegek rohamától. Az alábbi videóban Katona Csaba történésszel beszélgetek a világjárványokról, és Kovács András egészségügyi szakértővel nézzük át a magánegészségügy jelenlegi helyzetét.

Pénzügyi tervezés

Hogyan készítsünk háztartási, családi költségvetést?

Mikor pénzügyi tervezőként elkezdünk együtt dolgozni ügyfeleinkkel, az első kérdéskör, amit tisztázni kell a bevételek-kiadások témája. El sem hinné, hány olyan ügyféllel találkozunk, akik a bevételeikkel még csak-csak tisztában vannak, de a kiadásaik felől már kevésbé magabiztosan tudnak nyilatkozni. Pedig, ha nem tudjuk, mire költjük el hónapról hónapra a pénzünket, akkor sajnos könnyen előfordulhat, hogy

Ismerd meg a szerzőt!

Törökné Iványi Ildikó

Törökné Iványi Ildikó

Pénzügyi tervezőként a befektetési piac a szakterületem. A pénzügyi döntéseink meghatározzák a jelenünket és a jövőnket is. A média zajban nehéz eligazodni, ezért írok blogot, készítek vlogokat és szervezője is vagyok a „Díványbeszélgetések” -nek.

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Facebook
Twitter
LinkedIn
Email

Kérdésed van a cikkel kapcsolatban?