Sok befektető, megtakarító portfóliójában megtalálhatóak a befektetési alapok, ezen belül is a részvényalapok. Nemcsak mi magunk tudjuk ezeket közvetlen megvásárolni, de a befektetéssel egybekötött biztosításokban és a privátbanki javaslatokban is sokszor találkozunk velük.
A részvényalapok előnye
IVÁNYI ILDIKÓ: Ma egy izgalmas témáról fogunk beszélgetni, és ez a részvény eszközalapok. Nagyon sokan birtokolnak ilyen eszközt, ugye jellemző a megtakarítási biztosításokra, de egyedi részvény eszközalapokat is meg lehet vásárolni. Ma beszélgessünk erről, mert nagyon sok kérdés érkezett ezzel kapcsolatban is, hogy ezek mik? Ezek mennyire biztosítják azt, hogy az én portfólióm diverzifikált lesz?
JÁNOS ZSOLT: A részvényalapoknak nagyon nagy előnye -összehasonlítva az egyedi részvények bevásárlásával- egy portfólióban az, hogy általában ki tudok választani egy alapkezelőt, ő meghatároz egy filozófiát, hogy egyáltalán a nagy részvény kínálatból, a nagy részvény univerzumból milyen részvényeket fog ő megvásárolni és a befektetési alapban tartani. Ezen keresztül, mint befektető elég, hogyha ezt a befektetési alapot vásárolom én meg, ezt megkapom jóváírásként az értékpapírszámlámra.
Innentől kezdve én, mint befektető, nem kell abban a palettában a részvényekkel foglalkozzak. Nem kell azon gondolkozni, hogy most melyiket érdemes eladni, melyiket érdemes megvásárolni, melyiknek olyan az üzleti modellje, hogy már nem passzol a filozófiához, hanem ezt nekem meg fogja oldani az alapkezelő.
Tehát itt két dolog történik: az ügyfél megvásárolja először egy alapkezelőnek a szakmai knowhow-ját, a másik oldalán pedig eldönti, hogy mit enged ő meg, tehát a részvénypiacnak milyen részében mozoghat az alapkezelő.
Ezzel a 2 döntéssel alapjában nyugodtan tarthatja az értékpapírszámláján ezt a befektetési alapot, mert az alapkezelő elvégzi neki pont ezt a munkát.
A befektetési jegy ára
IVÁNYI ILDIKÓ: Ha én részvény befektetési jegyet vásárolok meg, akkor általában az van, hogy van egy bizonyos összeg, amiért vásárolok és ezért bizonyos darabszámot kapok ugye ellenértékként. Ez az egy darab befektetési jegy nettó eszközértéket tükröz vagy pedig bruttó eszközértéket tükröz?
JÁNOS ZSOLT: A befektetési jegyek ára általában abból jön létre, hogy mi van benne abban a befektetési alapban és minden nap végén az alapkezelő úgy kell a napot lezárja és egy árat megállapítson, mintha például felszámolná a nap végén az alapot. Ezért a tegnap este megállapított áron tudom ma a piacon megvenni azt az alapot, vagy akár eladni.
Hogyha ma adok egy megbízást, hogy venni vagy eladni akarok, akkor alapjában nem tudom, hogy akkor milyen lesz az érték, mert ez a nap végén lesz megint meghatározva. Tehát ez egy ilyen időbeli csúszás, amit el kell fogadjak.
Azt, hogy bruttó vagy nettó az ár persze, hogy nem csak a részvényeknek az aktuális értéke határozza meg, hanem a cash pozíció is. Tehát az alapkezelőnek megvan az a lehetősége, hogy nem kell ő mindig a rendelkezésre álló összeg 100 %-t mind befektesse: a legtöbb befektetési alapnál ez a határ maximum 10 %. A 10 százalék az érvényes arra, hogy egy bizonyos részvénypozíciót nem vehet erősebben túlsúlyozva meg az alapkezelő, mint maximum 10 %.
Tehát az nem lehet, hogy csak egyetlen egy részvényre építi fel az alapot az alapkezelő, de a másik oldalán maximum 10 százalékát az összes vagyonnak tarthatja likviditásként, és ez azért is kell, mert ezzel egy ilyen puffert tud képezni, hogyha olyan új befektetők jönnek be vagy egy páran eladnak, akkor nem kell ő mindig eladja a részvényeket, hanem ebből a készpénz-tartalékból tudja ezt finanszírozni.
Részvényalap, mint kockázatporlasztó eszköz
IVÁNYI ILDIKÓ: Hogyha nekem ilyen eszközöm van, akkor tulajdonképpen ezzel a stratégiával vagy ezzel a filozófiával, amit az alapkezelő folytat, én a részvénypiaci kockázatokat is tudom csökkenteni?
JÁNOS ZSOLT: Pontosan, a befektetési alapok ebből az ötletből is jöttek létre. Vannak olyan matematikai számítások – pont itt az egyetemen ezekkel a kérdésekkel is foglalkozunk, hogy hogyan tudunk kockázatokat megfelelően csökkenteni egy portfólióban-, és egy ilyen mágikus szám jelenik meg, ami azt jelenti, hogyha valakinek 30 részvény van a portfóliójában, akkor már az összkockázat olyan szintre csökkent – persze a 30 nem mind egy iparágból, hanem nagyon széles-, hogy szélesebbre menni már szinte fölösleges is lehetne.
A befektetési alapon belül is pont ez történik, hogy nem egy részvény, nem egy menedzsmentnek az eredménye a döntő, hanem így porlasztani tudok, mint befektető, hiszen nagyon szélesen van összeállítva a portfólió.
Ami még lényeges különbség, hogy milyen befektetési alapot választok ki: egy globális részvény alap kockázati szintje és felosztási lehetősége más, mint hogyha például egy niche témát veszek kézbe, és azt mondom, hogy veszek egy technológiai szektorra specializált részvényalapot. A kettőnek a szélessége, a rendelkezésre álló eszközök száma és ezen keresztül a kockázat forrasztási lehetősége teljesen eltér egymástól.
IVÁNYI ILDIKÓ: Még egy olyan kérdés is jött, hogy azzal, hogyha én befektetési alapot vásárolok meg, mondjuk legyen egy ilyen Ön által említett niche szektorból, akkor ugye megvan a lehetőségem arra, hogy ebbe a szektorba tartozó különböző cégeknek a részvényeit vásároljam meg, sokkal kisebb összeggel leszek ott tulajdonos, minthogyha csak egy darab részvényt vásárolnék meg, de ezzel is porlasztom a kockázatomat abban a szektorban. Ezt jól értelmezzük így?
JÁNOS ZSOLT: Igen, itt megint 2 gondolat van: az egyik, hogy az egyes részvényeket meg tudnám venni, mint privát befektetői is, a kérdés persze mindig az, hogy mennyi összeg áll rendelkezésemre? Van olyan részvény, amelyiket egyenként, mint privát befektető nagyon nehezen tudnám megvenni. Egy klasszikus példa erre Berkshire A részvénye, Warren Buffett soha nem csökkentette az egyes részvények árát, és pillanatnyilag minimum 350ezer dollár kellene, hogy egyetlen egy részvényt meg tudjak venni.
Na most, hogyha egy alapkezelő vásárolja meg azt a részvényt, és én, mint befektető, az alapkezelőnek vettem meg az alapnak egy darabját, egy részét, akkor hozzáférek indirekt, mint kisbefektető is a Berkshire részvényhez az alapon keresztül, mert direkt nem tudnám megvásárolni, de a befektetési alapba ott egyszerűen be tudják ezt vásárolni és ezért hozzáférek.
Na most, hogyha egy szektort veszek, választok ki és azon belül bomlik fel a részvények lehetősége, akkor már korlátozottabb ugye a befektetés, mint hogyha a globális – és itt még többször fogunk mi beszélgetni arról, hogy a ’core’/mag és a szatellit részvényalapok. A ’core’ azt jelenti, hogy az egész, széles piac rendelkezésemre áll, a szatellit pedig az egyes szakmai témaköröket veszi kézbe, és akkor mindig sokkal szűkebb a választási lehetősége az alapkezelőnek.
IVÁNYI ILDIKÓ: Következő alkalommal majd beszélgetünk erről is, hogy mit jelent tulajdonképpen ez a ’core’ és szatellit, hogy ez egy milyen stratégiát jelent a befektető részére, és hogy az alapkezelők is ezt hogy veszik figyelembe. Köszönöm szépen, hogy ma ismét megosztotta velünk ezeket a gondolatokat, és közelebb kerültek remélhetőleg az ügyfelek ahhoz, hogy jobban értsék ezeknek az eszközöknek a működését.
——————
Beszélgetőpartnerek:
Iványi Ildikó, a PFS-Partners pénzügyi tervező partnere
János Zsolt, nemzetközi piaci elemző
——————
Kérdése van befektetéseivel kapcsolatban? Jelentkezzen befektetési konzultációra: https://pfspartners.hu/befektetes-megtakaritas/
Vegyen részt a Díványbeszélgetés a tőkepiacról webinárainkon: https://pfspartners.hu/divanybeszelgetes-a-tokepiacrol/
——————-
A videóban tárgyalt tartalom KIZÁRÓLAG általános tájékoztató célokat szolgál, semmilyen körülmények között NEM jelent ajánlást bizonyos befektetések megvásárlására vagy eladására, és nem minősül befektetési tanácsadásnak! Az előadók nem tudják felmérni az egyes hallgatók kockázati profilját és pénzügyi körülményeit.
Business illustrations by Storyset
