Hol marad a várva várt bika piac? – 5 kiemelt téma: USA kamatemelés, államkötvények, olaj, mesterséges intelligencia, technológiai szektor

USA kamatemelés, államkötvények, olaj, mesterséges intelligencia, technológiai szektor

Elemzők szerint 2023 jó alkalom lehet a befektetések terén hosszú távú portfóliók kialakítására, hiszen a tavalyi medvepiac olcsóbb bevásárlási árakat eredményezett a részvénypiacon, valamint a kamatemelések teret nyitottak a kötvénybefektetések előtt. Ennek ellenére a privát befektetőkben még mindig nagy a bizonytalanság, sokan még mindig kivárnak, a magas infláció, a lassú növekedés és a szigorú monetáris politika mind érezteti hatását.

Lesz-e még FED kamatemelés?

00:01:20 IVÁNYI ILDIKÓ

Arról beszélünk, hogy bizonytalanok a befektetők, mert a piac nem úgy mozdult el, ahogy mondjuk azt egy 2021-es vagy 2020-as évben láttuk. Nagy a bizonytalanság. Tavaly volt egy nagyon durva medve piacunk. Mindenki várta azt, hogy majd 2023-ban a medve tulajdonképpen bikává fog változni, de jelenleg nem látjuk, hogy annyira egy bika piacba mennénk bele.

Amire fókuszál a piac, az főleg az amerikai gazdaság, ugye az amerikai gazdaságnak a mozgása az egész globális piacra hatással van, és még mindig nem tudunk 2 témát elereszteni, ez az infláció és a kamat. Ez most kéz a kézben jár. Azt kérdezték tőlünk ügyfeleink, hogy mi várható 2023 elkövetkezendő heteiben, lesz-e kamatemelés és hogy annak ellenére, hogy az inflációs számokat úgy látjuk, hogy egy kicsit csökkennek, valóban meglépi-e a FED ezt a kamatemelést, vagy pedig nem lesz kamatemelés?

00:04:48 JÁNOS ZSOLT

Nagyon nehéz így a jövőre jósolni, hogy mi fog jönni, ezért érdemes megnézni, hogy az elmúlt évtizedekben mi történt. Az első, amit meg tudunk nézni, az a dollár kamatnak a fejlődése, és azt látjuk, hogy olyan radikális kamatemelést, mint amit láttunk 2022 február óta itt historikusan nagyon-nagyon messze vissza kell menjünk, hogy találjunk egy hasonlót, sőt ilyet nem is látunk, tehát ilyen rövid idő alatt ilyen mély szintről ilyen magas szintre emelni a kamatot nem láttuk.

A piac alapjában a kamatemelések csúcsát 2023 augusztusára árazza be vagy tervezi be, ami azt jelentené, hogy most még lenne esetleg egy kamatemelés. Az amerikai központi banknak a jövőheti lépését a piac olyan 20 %-on árazza arra be, hogy lesz 0,25 százalékos kamatemelés és 80 %-on, hogy nem lesz. De júliusra megint azt árazza be a piac, hogy ott 80 % valószínűséggel lesz. Tehát ez most teljesen mindegy, hogy most még lesz-e vagy nem, mert itt inkább azt érzi a piac, hogy a kamatemelési ciklusnak inkább már a végén vagyunk. A kérdés az, hogy meddig fog ott maradni, és az, amit a piac itt elvár, hogy 2024 végére újra alacsonyabb lesz a kamat, hogy ez megtörténik-e.

Van még egy grafika, ami a múltat nézi és mutatja azt, hogy mit csinált a FED akkor, amikor a kamatot nagyon erősen megemelte és ez visszamegy egészen 1915-ig. Alapjában mindig, amikor ilyen magasak lettek a kamatok, akkor valahonnan kiesett egy csontváz a szekrényből, és akkor kellett amiatt csökkenteni, mert ha nem, az veszélyes lett volna a gazdaságnak. Na most egy pár hónappal ezelőtt egy páran azt mondták, hogy 2023-ban a banki probléma lesz ez a csontváz, de azt látjuk, hogy ez megoldódott, és ez valójában nem csontváz. Hogy az ingatlanpiacból mennyire lesz csontváz, azt még nem tudjuk.

Ezzel ki kell béküljünk, hogy alapjában a nulla szint, ami volt 2008-tól 2023-ig, az nem normális, tehát hosszú időre nézve inkább magasabbak a kamatszintek, de olyan idő, amikor lineárisan állandóan egy szint volt, ez nem volt még soha. Tehát a kamatok persze, hogy állandóan mozgásban vannak. Amitől fél a központi bank, hogy nehogy olyasmi történjen, ami a ’70-es, ’80-as évek végén, amikor a központi bank fel kellett rántsa 20 %-ra a dollárnak a kamat szintjét azért, hogy az inflációtól teljesen megtörje. És ezért

óvatos pillanatnyilag az amerikai központi bank abban a kérdésben, hogy már elértünk-e a kamatemelési ciklusnak a végére, vagy nem. Én személyesen úgy látom, hogy ez jó kommunikáció, hogy nem mondják ki, mert különben a piac erre fogadna és túl hamar elindulna megint a spekulatív tőke.

USD gyengülése az EUR-val szemben

00:08:20 IVÁNYI ILDIKÓ

A kamatemeléssel kapcsolatban az USA dollárnak a többi valutával szembeni gyengülése is felmerül kérdésként.

00:08:32 JÁNOS ZSOLT

Az eurózónában tovább fog menni a kamatemelés, mint a dollárban, tehát minden kamat lépés azt a devizát, amelyben kamatemelés van, erősíti, a másikat gyengíti.

Amerikának az eladósodás szintje nagyon magas, ugye az adósságplafon sem tett jót annak, hogy a dollár most erősödjön.

A nagyon erős dollár gyengülés, az nem jön olyan hamar, mint amit sokan elvárnak. Ez inkább évtizedek kérdése, de ez rövid időre még mindig a legerősebb globális deviza, és addig, amíg a háborút látjuk, addig megmarad egy ilyen erős devizát a jelentősége.

Az államkötvényekről

00:09:25 IVÁNYI ILDIKÓ

Ez az adósság plafon kérdése az elmúlt hetekben azért lázban tartotta itt a piaci szereplőket, és most már azt mondhatjuk, hogy tulajdonképpen ez már nem téma. De egy bizonyos szempontból mégis.

Fel kell tőkésíteni az amerikai államot, tehát ez azt jelenti, hogy kötvényt kell, hogy az amerikai állam kibocsátson. Ez mennyire fogja befolyásolni a kötvényeknek az árfolyamát, és egyáltalán milyen hatással lesz ez a gazdaságra?

00:10:11 JÁNOS ZSOLT

Szeretem ezt másképp lefordítani. Az amerikai állam kölcsönt kell felvegyen, mert az adósságplafon volt a vita, ezt megoldották. Ez azt jelenti, hogy újra kölcsönt vehet fel az amerikai állam. Miért kell kölcsönt felvenni? Azért, mert a költségeket kell finanszírozni és ez kötvényeken keresztül történik meg az állam oldaláról. Na most kiszámította a Bank of America, hogy szeptemberig körülbelül egymillió dollárra lesz szüksége az amerikai államnak.

Hogyha megnézzük az elmúlt években és évtizedekben, hogy hogyan alakult az amerikai kasszának a szintje, akkor azt látjuk, hogy mindig, amikor az adósságplafon szintet értük el, akkor ez a számla, amelyből finanszírozza magát az amerikai állam, ez mindig ott a nulla körül mozog, kicsit feltöltődik, mert jönnek ugye adófizetések és megy az egész téma, aztán valamikor vissza csökken, mert odakerülünk megint, hogy az adósságplafon eltolása szükséges. Ha ez az év végén történik meg, és át tud menni a következő évbe, akkor már mindegy, mert minden évben újrakezdődik ez a sztori, és akkor ezt nem kell vitatni.

Tehát fel kell tőkésítsék olyan körülbelül egymillió dollár szintre. Valahonnan ez a tőke kell jöjjön és most sokan feltették a kérdést, hogy akkor ez a tőke, hogyha ez most kiáramlik vagy beáramlik ezekbe a kötvényekbe, akkor ez máshonnan esetleg hiányozni fog-e? Véleményem szerint nem. Azért, mert ha belegondolunk az úgynevezett T-Bill amerikai államkötvény, amelyiket kibocsátanak, az konzervatív, rövid időre parkolt pénzeket vonz magába, és nem feltétlenül a részvénypiacból jön ide a tőke. A kötvényeknek az árfolyama az akkor fog változni, hogyha a kamatok emelkednek. Hogyha a kamatok nem mozognak, akkor nem. Tehát a kötvény árfolyamot azt nem a kereslet kínálat állapítja meg, hanem azt a kamat mozgás.

00:12:43 IVÁNYI ILDIKÓ

Egy kicsit beszéljünk azért a kötvényekről, mert ez olyan egyszerűnek tűnik, ahogy ön ezt elmondja, de a kötvényekkel az elmúlt – azt mondhatom – 10 évben vagy 15 évben azért nem foglalkoztunk olyan nagyon sokat, mert ugye ön is többször említette, hogy a kötvényről az volt ugye az alapszabály, hogy viszonylag kockázatmentes befektetés: beteszem a pénzemet, tudom, hogy lejár a futamidő, ennyit és ennyit fogok kapni a pénzem után kamatot. De most ugye itthon Magyarországon eléggé előtérbe került az, hogy kötvényt vásárolni, vagy hogy milyen feltételek mellett lehet különböző befektetési eszközöket vásárolni.

Június elsején napvilágot látott egy olyan rendelet, amelynek a hatálya majd július elsejével lép életbe, illetve ugye még ezen rendeleten belül vannak még ilyen kisebb nüanszok, amelyek majd csak augusztus elsejével lépnek hatályba.

Itt ugye nagyon nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy államkötvény. Általában az embereknek a fejében, ha kötvényről beszélünk, akkor államkötvény jelenik meg elsősorban. Na de nem csak államkötvényekbe lehet befektetni.

00:14:17 JÁNOS ZSOLT

Valójában nagyon sokfelé kialakult, hogy a kötvény az automatikusan államkötvény, ezért szeretem lefordítani a kötvény hitelre, tehát aki hitelt vesz fel, az elméletileg mind kötvény. Kötvényt bocsájt ki, csak ez furán hangzik, hogy odamenjek a bankhoz, és nem azt mondom, hogy hitelt veszek fel, hogy házat építsek, hanem kötvényt bocsájtok ki. (Ez így nem lenne teljesen megfelelő, tehát itt a jogászokkal vitatkozni lehetne, vagy nem is kell vitatkozni. Mondjuk így.)

A kötvényekről most jönnek sokan rá, hogy a kötvény az nem egy ilyen kockázatmentes ’kikapcsolom a felelősséget’ és ez egy tuti téma, hanem érdemes megnézni, hogy a részletekben hogyan van megfogalmazva az a hitelszerződés, mi van mögötte. Itt ugye a Credit Swiss-nek az eseménye volt érdekes. Ennél a kötvénynél látjuk azt, hogy van egy olyan kötvény, amelyiknek 2029-ig megy a futamideje, az fizet évente 7 ,75 százalékot és mégsem lineáris az árfolyama, hanem folyamatosan közben mozog. Ez a mozgás abból adódik, hogy van egy háttér árfolyam, amit az aktuális kamatok irányítanak, hogy egyáltalán a kamatok milyen szinteken vannak és ez nagyon szokatlan ugye sok embernek, mert hogyha valaki felvesz egy hitelt, akkor nem gondolkozik azon, hogy ő ezt a hitelét eladja vagy értékesítse. De a nagyobb intézményi kötvényeknek van egy másodlagos piacuk, és ott ezek kereskedésben vannak.

Nagyon sokan még eddig nem nézték, de erre jó a vita, ami most elindul Magyarországon is, mert az alap vita abból indul ki, és az a csali az állam oldaláról nem csak Magyarországon, hanem mindenütt, ha az állam bizonyos irányba szeretné terelni a pénzeket, akkor általában oda valami adókedvezményeket ad az embereknek, és az adókedvezményre harap a nagy tömeg, mert benne van egy ilyen reflex, hogyha lehet, akkor nem akarok adót fizetni.

Most az emberek elkezdenek remélhetőleg foglalkozni a kötvényekkel, hogy milyen kötvényt vennének meg, és az apró betűben írt sztorikban mi van benne, hogy egyáltalán törleszti-e az állam, van-e kényszer, halasztani tud-e, esetleg nem törleszt, van-e kamat jogom, tehát rengeteg kérdés van a kötvényeknél, és ezt látjuk ezekből a példákból, hogy a részletekben rejlik valójában a lényeg.

Így esetleg kiegészítésként ehhez a vitához hozzá kell mondjam, hogy az elmúlt 30 évben azt láttam, hogy Ausztriában és Németországban is mindig, amikor ilyen adóoptimalizálási váltások történtek meg, akkor a pénzpiac a határidők előtt – most itt Magyarországon július elseje előtt – nagyon megtáltosodik és az ügyfeleknek szeret akkor mindent eladni, mert még most kell, mert később rosszabb lesz. Az emberek azon is érdemes elgondolkozzanak, hogy ha már adómentes vagy adókedvezményes terméket veszek meg, akkor az a termék hozzon is nekem hozamot, mert nagyon sok esetben azt látom, hogy olyan termékek vannak, amik adómentesek, de nem hoz semmit, akkor inkább foglalkoznék azzal, hogy legyen eredményem, és abból az eredményből, ha valaki részesül, oké, tehát itt ne történjen az, hogy a rossz dologra nézek és a végén ki előzök, vagy előkészítem, hogy ne legyen adó, de nyereségem se lesz.

00:19:14 IVÁNYI ILDIKÓ

A kötvényekről ön említette, hogy ugye van árfolyama, ami egy meglepő, mert amikor mostanában beszélünk a az ügyfelekkel kötvényekről – tisztelet a kivételnek, de – nagyon sokaknak kikerekedik a szeme, hogy a kötvénynek van árfolyama, tehát olyan fogalmakkal kell most az ügyfeleknek rövid idő alatt megismerkedni, amelyekre nem volt szükségük az elmúlt 30 évben. Vagy lehet, hogy még régebb óta sem.

És ez egy nagyon-nagyon lényeges dolog, de nem csak államkötvények vannak, hanem vállalati kötvények is vannak. Azok is ugyanígy működnek, de talán azért szeretik az emberek az államkötvényeket inkább megvásárolni, mert azt mondják, hogy az állam az biztosan fog fizetni.

00:20:12 JÁNOS ZSOLT

Hát ezt reméljük, hogy így van. Habár ugye azt látjuk, hogy az elmúlt 100 évben a legtöbb kötvény Európában nem lett törlesztve. Európai államok kötvényei világszerte a leggyakrabban nem lettek törlesztők, ugye itt voltak a háborúk is, és a háború esetében sem történtek törlesztések.

Van olyan ország, mint egy Argentína, amelyik igaz, hogy messze van, de most már az x-edik csőd előtt áll és az államkötvényeket nem fogja törleszteni, annak ellenére, hogy megfelelő támogatások és mentőcsomagok vannak mögötte. Ha Ausztriát veszem, 1968 és 70 között nem törlesztett egy körvényt.

Alapjában az államoknak is, mint a vállalatoknak, megvan a lehetőségük, hogy ha jó a reputáció, akkor ha lejár egy kötvény, akkor ezt át tudja finanszírozni. Csak akkor az kell meglegyen, hogy olyan jó legyen a bonitása és az imázsa, hogy az új hitelező ezt meg finanszírozza,

mert ugye általában akarják tudni a hitelezők, hogy a pénz mire lesz felhasználva és hogyha ez csiki-csuki, tehát az egyik hitelt visszafizetem a másik hitemmel az alapjában nem jó biznisz modell.

00:21:25 IVÁNYI ILDIKÓ

Jó, de egy államnál azt mondják, hogy az államnak ott van a pénznyomdája, tehát gyakorlatilag ő annyi pénzt nyomtat, amennyit akar. Tehát, hogy ebben ugye a határ a csillagos.

00:21:39 JÁNOS ZSOLT

A kérdés mindig az, hogy mennyire van ráutalva a nemzetközi piacokra, mert ugye a pénznyomda azt jelenti, hogy ezzel hígítja a saját devizát, és hát Európában van olyan tagállam, amelyik éppen most választott, és amelyiknek a fizetőeszköze elég lazán megy lefele pont ezért, mert belső kreatív likviditás gyártás történik, és ez a nemzetközi piacoknak nem tetszik. Ezzel romlik a bonitása, drágábban kell a hiteleket megvegye. Persze, hogyha az állam rá tudja venni az állampolgárokat, hogy a megtakarított pénzüket ne befektessék, esetleg valami külföldi eszközökbe, hanem inkább saját államkötvényekbe tartsák, hát ez olyan, mint a saját tőke, akkor nagy a bizalma, jobban tud fellépni kifele. Ez mindig egy ilyen bizalmi játék, hogy miből finanszírozom meg az egészet és a nyomdát elindítani az imidzs oldaláról nem nagyon jó, mert azt jelenti, hogy akkor a nemzetközi piac ennek az országnak csak nehezebben vagy drágábban fog likviditást adni a jövőben, tehát ezt mindig érdemes nagyon meggondolni.

00:22:46 IVÁNYI ILDIKÓ

Ha már erről beszélünk, akkor ugye ez magát az állampolgárt nem igazán foglalkoztatja.

00:22:54 JÁNOS ZSOLT

Hát azt, aki skatulyába él, azt biztos nem, aki egy kicsit kinéz és látja az összefüggéseket az érinti, mert tudja, hogy előbb utóbb a hígított devizának és a kreatív megoldásoknak ő fogja megfizetni az árát. Mert valahonnan, vagy adóemelésen keresztül, vagy valami új kreatív sztorikon keresztül, ezt meg kell finanszírozni.

A nyersolaj ára, az energiaszektor

00:23:19 IVÁNYI ILDIKÓ

Egy másik téma, ami nagyon foglalkoztatja az ügyfeleket, a nyersanyagoknak az alakulása és ez olyan szempontból, hogy mennyire függ össze az infláció alakulásával.

Most azt látjuk, hogy a nyersolajnak az ára ilyen 80$ körül van, bizonyos elemzők azt mondják, hogy év vége fele ez felmehet akár 100$-ra is. Nyilván azzal, hogy emelkedik az nyersolajnak az ára, az azt jelenti, hogy az infláció is emelkedni fog. Mert ez ugye így összefüggésben van. Ön, hogy látja ezt, hogy mit fog ez eredményezni? Vannak-e jelek arra, hogy valóban ez a nyersanyag áremelkedés be fog következni?

00:24:45 JÁNOS ZSOLT

Ez abból a szempontból érdekes, mert a spekulatív tőke leszállt alapjába a nyersanyagokról. Ez akkor szállt rá, amikor ugye a pandémia után nagyon erősen lendült a piac felfele. És akkor a spekulatív tőkének is megvolt az a víziója lehetőségre, hogy lent meglesz a kereslet és ezt hajtotta fel az árfolyamokat. Most ugye a piac azt látja, hogy hűl le a gazdaság, magasabbak a kamatok. A nyersanyagok szinte diszinflációs szinten vannak, például az olajár 120-ról visszajött 70-re. Tehát hogyha a gazdaság is hűl le a magas kamat miatt, akkor nagyobb a valószínűsége, hogy egyelőre inkább a nyersanyagok ára és lent marad, és ezen keresztül inkább a piac nem, hogy nem fog túl erősen szárnyalni, hanem lehet, hogy hogy visszakorrigál.

00:25:38 IVÁNYI ILDIKÓ

Azt említette, hogy leszállt a tőke a nyersanyag piacról, akkor lehet azt mondani, hogy esetleg ez a kvázi spekulatív tőke az alternatív energiák fele ment át, vagy egy része az alternatív energiákat energiaszektort támogatja?

00:26:03 JÁNOS ZSOLT

Az érdekes az, hogy a spekulatív tőkének egy nagy része az emelkedő kamatok mellett nem is annyira aktív, mert hát ugye kockázatmentesen dollárban van 5 %. Ha valaki megkap ennyit, akkor minek spekulál? És ezért ez inkább rövid időre így le van kötve. Lehet, hogy ennek akár egy része kivár, és az amerikai T-Bill kötvényekbe is bele fog menni.

A megújuló energiának az a nagyon erős dinamikája megvolt 2020-21-ben, és most egy ideje inkább lehűlést látunk. Főleg ugye rájövünk arra, hogy az energia transzformáció az nekünk pénzbe fog kerülni. Mert az új energiaforrásokhoz ki kell fejleszteni, fel kell építeni az infrastruktúrát, azok még nem léteznek. És ezért ez hosszú út, tehát ez nem fog olyan gyorsan menni máról holnapra, és a spekulatív tőke pillanatnyilag hype-ot nem alakít ki az energia körül.

00:27:05 IVÁNYI ILDIKÓ

Mindaddig, ameddig magas a kamat környezet, vagy pedig egyáltalán nem célja a spekulatív tőkének, hogy valamilyen hype-ot az energia szektoron belül kialakítson?

00:27:17 JÁNOS ZSOLT

Hát ugye ha alakulnak ki tendenciák, akkor biztos, hogy jön a spekulatív tőke pluszba. Csak nézzük az agrárszektort, amikor kitört a háború, akkor a spekulatív tőke nagyon hamar felfedezte azt, hogy beszállítási problémák lesznek, a gabona ára robbant. Ez nem azért robbant, mert a kereskedés felment, hanem azért, mert a spekulatív tőke az előre beszállítási lehetőségeket felvásárolta és szűkítette a piacot az új energiának. Az egy politikai téma is, hogy most ki van előtérben, hogyha a jövőben választás lesz Amerikában, és például mindig, amikor erősödnek a republikánusok, akkor a spekulatív tőke az új energiaforrásokról száll le, mert ugye a demokraták erősítik, a republikánusok inkább nem.

00:28:08 IVÁNYI ILDIKÓ

Ez érdekes téma mindenképpen, figyelembe véve azt ugye, hogy folyamatosan azt halljuk, hogy a termelést csökkentik a hagyományos energiákban – főleg most itt az olajról beszélünk. Szaúd-Arábia bejelentette, hogy csökkenteni fogja a kitermelését.

00:28:29 JÁNOS ZSOLT

Amikor Szaúd-Arábia most bejelentette a hétvégén, hogy ők egyelőre kitartanak a megegyezett kitermelés mellett, de önkéntes csökkentések itt ott lehetségesek, az nem történik meg máról-holnapra. Ez minimum egy fél év átfutási idő, és őket főleg az zavarja, hogy ugye Oroszország nem tartja be a kitermelési szinteket, hanem sokkal többet kitermel, akár dömpinggel adja el a az energiát, az olajat, mert hát valóban valamiből kell finanszírozni a háborút.

00:29:01 IVÁNYI ILDIKÓ

Visszatérve még a kérdésnek az első része az volt, hogy várható-e az év vége fele, hogy az olaj ára emelkedni fog?

00:29:17 JÁNOS ZSOLT

Annak megvan a valószínűsége, hogy arról a szintről, ahol most vagyunk, inkább vissza erősödik. Már csak azért is, mert 120-ról 70-re ha visszajött az olaj ára, ez nagyon erős, és ezekbe az ingadozásokba már a spekulatív tőke is ugye beszáll, és spekulál erre.

De a gazdaság szemszögéből pillanatnyilag nem úgy néz ki, mert a magas kamatoknak a hatása az most szivárog még bele a gazdaságba, és a magasabb kamat az inkább lassítja a gazdaságot. Látjuk csak Kínában, hogy megvolt a nyitás, és most a napokban jöttek ki a számok, hogy az export mennyire erősen visszaesett, mert Kína is több témával küzd. Most már ugye az új pozicionálása is. Kína régen sokkal erősebben világ-barát volt, most a Tajvan körüli feszültségek megváltoztattak nagyon sok mindent. Kínát nem tudjuk összehasonlítani akár egy 2017-es Kínával vagy azelőtti időszakkal.

00:30:14 IVÁNYI ILDIKÓ

Pedig ott nincs infláció.

00:30:15 JÁNOS ZSOLT

Nincs infláció, de a világ akarja ott is leépíteni a függőséget Kínától, mert arra rájöttünk, hogy a beszállítási láncoknak mennyi része Kínából indult ki, tehát az is épül le. Ezért azt látjuk, hogy aktuálisan a kereslet nem olyan nagy, és főleg, hogyha Kínának a kereslete visszaesik, akkor ez az egyharmadát a globális keresletnek visszafojtja.

A mesterséges intelligencia: áldás vagy átok?

00:30:39 IVÁNYI ILDIKÓ

Ami még egy érdekes téma, és erre Ön is többször kitért az elmúlt napokban a podcast epizódjaiban, az a mesterséges intelligencia. Ezt a témát gyakorlatilag akkor, amikor mi gazdasági folyamatokról beszélünk, ezt nem kerülhetjük már el. Hozzám érkezett egy nagyon érdekes kérdés a napokban egy ügyféltől, hogy ugye a pénzpiacot is érinti ez a mesterséges intelligencia körül kialakult helyzet, vagy pedig ami lehet majd belőle. Azt kérdezte tőlem konkrétan az ügyfél, hogy Ildikó, lehet, hogy én 3 év múlva már saját magam fogom megkötni a biztosításaimat, és mindenféle pénzügyi eszközt is én magam fogok megvásárolni, és így nem lesz szükség tanácsadóra?

00:31:41 JÁNOS ZSOLT

A valószínűsége annak nagy, hogy valójában a pénzpiaci iparágban rengeteg rutinszerű folyamatot az ügyfél szinte automatizáltan végigcsinál, de ahhoz még nem is kell mesterséges intelligencia, hanem automatizált rendszereken keresztül meg tud oldani. Már csak az, hogy össze lesznek kötve olyan adatok, amik léteznek, hogy ezt nem kell, mint ma papíron 17-szer kitölteni. Tehát azok a pénzpiaci szereplők, akik még mindig a termékek adminisztrációjába menekülnek, és azt hiszik, hogy az nekik a létjogosultságuk, azokat valójában automatizált rendszerek helyettesíteni fogják – és még egy mondom, ehhez még mesterséges intelligencia nem is kell.

00:32:28 IVÁNYI ILDIKÓ

Gondolom, hogy inkább olyan szempontból érkeznek ezek a kérdések, hogy sok cikkben lehet olvasni, hogyha olvasunk a mesterséges intelligenciáról, hogy olyan rutin feladatoknak a kiváltására lesz alkalmas, amelyek főleg ugye az adminisztratív területeket érinti. Tehát nem hiszem, hogy majd egy kőművest, egy ácsot, egy szabót, egy cipész a mesterséges intelligenciával ki fogunk tudni váltani. De olyan hangok is vannak, hogy most a mesterséges intelligenciával gyakorlatilag egy újabb technológiai forradalmat idézünk elő, mert ennek lehet akkora hatása, mint amilyen hatása volt annak akkor, amikor a számítógépek megjelentek és utána, amikor ugye az internet világába tulajdonképpen bele kellett, hogy nőjünk. Valós ez a félelem, vagy pedig nem?

00:33:36 JÁNOS ZSOLT

Aki a múltat veszi példaképként, hogy mi a szép világ, annak ez félelem. Aki örvend az innovációnak, annak az nem félelem,

tehát én azokhoz tartozom, akik nagyon pozitívan élik meg, mert tudom, hogy nem lesz többet olyan a világ, mint amilyen tegnap volt, mert az elmúlt és ezért biztos, hogy más lesz, ezért a technológia ebben segíteni tud. Jól felhasználva le tud venni a vállunkról olyan tevékenységeket, amire nem vagyunk szükségesek, mind emberek. Ki tud egészíteni, és időt tudunk nyerni olyan témákra, amire alkalmasabbak vagyunk, mint egy gép, tehát a kreativitásra, a sponteneitásra, a tanításra.

Amiről ma sok vita zajlik, hogy a gépek azok a múltból étkeznek, és tudjuk azt, hogy a múltba nem volt minden olyan ideális. Ő nem a jövőből táplálkozik, hanem a múltból, és ebben benne is van az a veszély, hogyha az emberiség a mesterséges intelligenciára bíz sok mindent, akkor elbutult, és akkor innovatív továbbfejlődés nem történik, mert csak a múltat fogjuk ismételni és ezért megadja a lehetőséget, hogy hatékonyabbak legyünk. De ezzel időt nyerünk, hogy még többet tudjunk azzal foglalkozni, ami minket előre visz, és maradjon csak egy segédeszköz.

00:36:23 IVÁNYI ILDIKÓ

Meg mondjuk például olvastam, hogy jogászok például nagyon félnek attól, hogy a mesterséges intelligencia tőlük átvesz bizonyos dolgokat.

00:36:34 JÁNOS ZSOLT

Ez egy jó példa. Én csak veszem azt a jogászt, akivel én szívesen szeretnék bíróság előtt például témákat vitatni, aki kreatív, innovatív, a helyzetet tudja kezelni, jól fel tud lépni, jó tud beszélgetni, meg tudja győzni a bírót. De mibe mennek bele a jogászok eleinte, amikor ők kezdenek tanulni? Akkor kell magolni, kell paragrafusokat szétszedni, a könyvtárból kikeresni dolgokat, amit valamikor megállapítottak ítéleteket…Ez egy egészen más munka, és az érdekes az, hogy például az a jogász, aki majd kreatív és a rendelkezésre álló jogi megfogalmazásokat jól tudja felhasználni, az akár megtörik az 1. években ebbe a skatulya munkába, és azok, akik a skatulya munkát túlélik, azok nem képesek később arra, mert mint személyiségi típusok mások. Na most hogyha itt beépítjük a mesterséges intelligenciát, akkor azt kell mondjam, hogy ezek a kezdő fárasztó évek, amin jogászok végigmennek, ezek nem szükségesek. Ebben nyertünk, ettől nem kell félni.

00:38:00 IVÁNYI ILDIKÓ

A mesterséges intelligencia egy technológiai forradalmat indít el. A technológiai eszközöknek az árfolyama az az elmúlt időszakban nem szárnyalt úgy, mint 2015 és 2021/22 között.

Eredményezhet-e valóban egy ilyen főnix-szerű fellángolást a mesterséges intelligencia elterjedése a technológiai piacon, hogy megint lesz egy ilyen hype, pontosan azért, mert erre valamilyen szinten azért mi emberek mégiscsak rá vagyunk utalva, hogy ezzel foglalkozzunk?

00:38:56 JÁNOS ZSOLT

Az érdekes az, hogy nagyon sokan, akik nem figyelik napi szinten ugye a piacokat azok, nem látják azt, hogy például a technológiai szektor valójában pillanatnyilag nagyon erősen szárnyal, hasonlóan erősen, mint amit 2020-ban láttunk. De nem a széles piac,

hanem 2020-ban is egy pár big tech cég nagyon szárnyalt. Hogyha megnézzük például a S&P indexnek a fejlődését, a nyereségét az idén 23%-ban kiteszi 5 cég, 5 vállalat, 5 nagy technológiai cég, amelyik a mesterséges intelligencia körüli témákat vonzza magába.

2020-ban nem a mesterséges intelligencia téma volt, hanem a home office rugalmas technológiai innovációk. Most a mesterséges intelligencia. Tehát ezt látjuk, hogy pillanatnyilag ez létezik. A kérdés az, hogy erre a széles piac ugye rá fog-e harapni és pillanatnyilag, hogyha megnézzük, akkor ez az úgynevezett magma index, amit itt megnézünk, amelyikben ugye benne vannak a lerövidítésekből pont azok a nevek (Meta, Microsoft, Amazon, Google), amelyek nagyon dominálják a piacot. Most a mesterséges intelligencia körül mindenki, aki beleteszi, hogy na ja, hát arra gondolunk, hogy beépítjük, annak most szárnyal. Tehát ha hype ot keresünk, akkor itt lehetne egy, de mégse megy. Hát miért? Azért, mert nagyon kevés az a vállalat, amelyik pillanatnyilag a technológiát és a mesterséges intelligencia körüli témákat rendelkezésünkre állítja. Tehát a piacnak nincs nagyon sok lehetősége, nagy befektetőknek sok vállalat között válogatni.

00:42:02 IVÁNYI ILDIKÓ

Ugye ön is említette, de eddig is ezt tapasztaltuk, hogy van 5-7 olyan cég a világban, amelyik ugye a hátán viszi az egész globális piacot. Hogy tudják ők ezt megtenni? Mert hogyha visszamegyünk a beszélgetésünk elejére, akkor beszéltünk a kötvényekről, és mindig arról beszélünk, ennek az 5 vagy 7 cégnek az összefüggésében, hogy ők úsznak a pénzben, tehát nekik van likvid tőkéjük, azért tudnak ők innovációkba belemenni, mert hogy nekik megvan az a tőke, ami szabadon a rendelkezésükre áll?

00:42:57 JÁNOS ZSOLT

Hát persze, alapjában, hogyha azt nézem, hogy a nagy cégeknek nem kell hitel, ha a hitelt vesznek fel vagy kötvényt bocsátanak ki, akkor csak azért, mert ez most esetleg kamat játék oldaláról ez megéri, de szabadon dönthetnek.

A hitel kamata az mindig eldönti, hogy mennyire rugalmas vagyok, mennyire laza vagyok, mennyire tudom a pénzt innovációkra felhasználni és hát a nagyoknak megvan az a domináns pozíciójuk, hogy az árakat tudják irányítani. Tehát ők az inflációt átadják a fogyasztónak. Ennek ellenére a fogyasztók megveszik az árut. Ezek a nagy giga vállalatok pillanatnyilag sokkal innovatívabb tudnak lépni és dolgozni is, mint akár egy pár állam, mert az eladósodottsági szintjük olyan 15-20 %, miközben az európai államoknak az eladósodás szintjük az ilyen 80-90-100-120 %-nál van.

00:44:14 IVÁNYI ILDIKÓ

Beszéltük ezekkel a vállalatokkal kapcsolatban korábban, hogy ezek a vállalatok pont azért, mert nagyon nagy a likvid tőkéjük, ezért kibocsátanak kötvényt, hogy aztán utána a saját részvényeiket visszavásárolják. Ez a forgatókönyv most is lehetséges? Vagy pedig most pontosan a magas kamatszintek miatt ezeket a lépéseket ők nem teszik meg, tehát ettől nem hype-olják fel a részvénypiacot.

00:44:54 JÁNOS ZSOLT

A saját likviditásból ezt mindig meg tudják tenni, és a saját árfolyam ápolása az megtörténik, és ez egy egyszerű matematikai számítás tehát, hogyha ma a kamat egy hitelre egy évre 3 %, és emellett ott van a saját részvény rentabilitása az osztalékon keresztül, ami 3,5 %, hát akkor az nem éri annyira meg, mint amikor a hitelt megkapták 0 %-on, és a saját részvény rentabilitása volt 4 %, akkor ezzel a differenciával játszottak.

Ez nagyon rövid idő ciklusokra van eldöntve. És hát persze, hogy minden vállalatnak az életében az a kérdés, hogy ezt a board jóváhagyja-e, hogy hitelt azért vegyenek fel, hogy ebből a saját részvényeket vásárolják.

00:45:40 IVÁNYI ILDIKÓ

Arról beszéltünk, hogy ezek a vállalatok voltak a korábbi években azok, akik vitték a az egész részvénypiacokat a hátukon, és ők hozták tulajdonképpen a nyereséget a részvénypiacon, és most akkor erre nem lehet számítani az elkövetkezendő hónapokban, hogy ez az emelkedés meg fog valósulni?

00:46:13 JÁNOS ZSOLT

Hiteleken keresztül finanszírozva nem, de saját tőkéből igen. És azt is lehet látni, hogy egy vállalat, hogyha likviditáson ül, a kérdés az, hogy erre a készpénzre mennyi pénzt kap. Csak bele kell gondolni, hogy a milliárdokra ő most kap 5 % kamatot anélkül, hogy valamit csinálna, ő miért vásárolja a saját részvényét?

00:46:59 IVÁNYI ILDIKÓ

Igen, hát mindig fontos, hogy az ember ugye elővegye a kockás papírját és elkezdjen számolni.

A június elsején megjelent kormányrendelettel kapcsolatban nagyon sok kérdést kapunk, de ma ebben a beszélgetésben erre nem szeretnénk kitérni, hanem az elkövetkezendő napokban nagyon rövid időn belül ezekre a kérdésekre is vissza fogunk térni rövid videó blog(ok) keretén belül.

——————-

Kérdése van befektetéseivel kapcsolatban? Jelentkezzen befektetési konzultációra: https://pfspartners.hu/befektetes-megtakaritas/

Érdekli, hogy pénzügyi tervezés szemszögből az Ön pénzügyei hogyan állnak? Jelentkezzen pénzügyi tervezés konzultációra: https://pfspartners.hu/penzugyi-tervezes/

——————-

A videóban tárgyalt tartalom KIZÁRÓLAG általános tájékoztató célokat szolgál, semmilyen körülmények között NEM jelent ajánlást bizonyos befektetések megvásárlására vagy eladására, és nem minősül befektetési tanácsadásnak! Az előadók nem tudják felmérni az egyes hallgatók kockázati profilját és pénzügyi körülményeit. Aki a videóban elhangzottak alapján dönt befektetési termékek / eszközök vételéről vagy eladásáról, az teljes egészében saját felelősségére teszi. Sem a PFS-Partners Kft., sem az előadók nem vállalnak felelősséget, ha Ön a videóban elhangzottak alapján hozta meg saját befektetési döntéseit, és emiatt esetleg veszteségeket szenved.

Szeretnéd, hogy a pénzed tényleg a Te céljaidért dolgozzon?​

A PFS befektetési konzultációján segítünk megtalálni az ideális megtakarítási formát, akár meglévő, akár új befektetési lehetőségeket keresel.​

Alap tudnivalók a részvényalapokról

Alap tudnivalók a részvényalapokról

Sok befektető, megtakarító portfóliójában megtalálhatóak a befektetési alapok, ezen belül is a részvényalapok. Nemcsak mi

Ismerd meg a szerzőt!

Törökné Iványi Ildikó

Törökné Iványi Ildikó

Pénzügyi tervezőként a befektetési piac a szakterületem. A pénzügyi döntéseink meghatározzák a jelenünket és a jövőnket is. A média zajban nehéz eligazodni, ezért írok blogot, készítek vlogokat és szervezője is vagyok a „Díványbeszélgetések” -nek.

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Facebook
Twitter
LinkedIn
Email

Kérdésed van a cikkel kapcsolatban?

2024.04.03.

14:00

2024-04-3
Hozzájárulok adataim kezeléséhez a adatkezelési tájékoztatóban foglaltaknak megfelelően.
Megértettem és elfogadom az adatkezelési tájékoztatót.

2024.04.03.

14:00

Díványbeszélgetés a tőkepiacról

(A gombra kattintva elfogadod az adatvédelmi szabályzatot és feliratkozol a hírlevélre és eDM-re)