Folytatjuk a múlt héten elkezdett témát és ez a július elsejével életbe lépő változásokról fog szólni. Két eszközosztályt veszünk kézbe: beszélünk a befektetési alapokról, illetve az ingatlanalapokról, és nem csak olyan szempontból, hogy a plusz 13 %-os szocho vonatkozik-e rájuk, hanem hogy ezeknek az eszközöknek a megvásárlásakor mi mindenre érdemes odafigyelni és nagyon-nagyon megnézni, hogy az apró betűk mit is rejtenek.
Változik a magyarországi befektetési alapok összetétele
Törökné Iványi Ildikó: Először beszéljünk talán arról, hogy milyen változások lesznek augusztus elsejével a befektetési jegyeket illetően?
Vitárius Bálint: A befektetési jegyek összetétele fog változni. Elsősorban számítani fog majd, hogy kötvényalapról van szó, vagy részvényalapról van szó. A kötvényeknél 95 százalékban magyar államkötvényt kell tartalmaznia majd a kötvényalapoknak, függetlenül attól, hogy az eredetileg mondjuk európai vagy amerikai, vagy bármilyen egyéb nemzetközi kötvényeket tartalmazott, és a fennmaradó 5 %-ban veheti fel az egyéb pozíciókat. A részvényalapok tekintetében ott ez a mérték 80-20 %-ot fog felvenni, tehát 20 % lesz majd a kötvény kitettség és 80 % lesz a részvény. Itt ez a 20% magyar államkötvényt kell, hogy tartalmazzon, illetve ezen belül pedig változó kamatozású államkötvényeket. Jellemzően a 2 csoport van, ami jelen pillanatban a magyar piacon elérhető: az inflációkövető, illetve a BUBORt követő államkötvény. Tehát érdemes erre odafigyelni, aki Magyarországon magyar befektetési jegyet vásárol, hogy ott nagyobb lesz az államkötvény kitettsége a korábbiakhoz képest, és akkor ezek valamelyikét fogja tartalmazni: vagy BUBOR-követőt, vagy pedig inflációkövető kötvényeket.
Törökné Iványi Ildikó: Nyilván a tanácsadásban fontos, hogy az ügyfelekkel erről beszéljünk, hogyha ők magyar befektetési jegyben gondolkodnak, mert a külföldiekre ez ugye nem vonatkozik.
János Zsolt: Ami ebből az egész témából látható, hogy annyira komplex ma már a pénzügyi világ és a termékek is, hogy egy ilyen határozat, ami úgy tűnik, hogy elég hirtelen jelent meg, az azután nagyon sok kérdés feldob, mert egyenként szét kell szedni, hogy melyik kategóriára érvényes ez, és
a magyarországi ügyfeleknek most megjelenik egy olyan helyzet, hogy tisztán magyarországi termékek és azoknak a felépítése, a belső konstrukciója el fog térni azoktól a termékektől, amelyek nemzetközi piacokon vagy globális piacokon összeállított eszközök.
Az, hogy azután ezeknek az eszközöknek a kezelése, hozama, adó kérdésből hogyan néznek ki, az megint szeretne választani, tehát ebből lesz komplexebb az egész, hogy a termék konstrukciója is egy külön kérdés lesz, plusz a megadóztatása kérdése is eltér egymástól.
Törökné Iványi Ildikó: Vitárius úr, a Partner Banknál, amit az ügyfelek ma befektetési eszközt, befektetési jegyet megvásárolhatóak, azokra ez a rendelet nem vonatkozik?
Vitárius Bálint: Tehát ahogy itt elhangzott korábban, nyilván, ha a magyar alapokkal kereskednénk, akkor vonatkozna rájuk, de értelemszerűen a magyar szabályozás a belföldi piacokat tudja szabályozni, tehát mondjuk egy amerikai, vagy egy luxemburgi befektetési alapnak a befektetési stratégiáját azt nem befolyásolja. Tehát, hogyha ezeket bonyolítjuk le, akkor gyakorlatilag az összetétel az ő stratégiájuk szerint megy, nem a magyar állam stratégiája szerint.
A befektetési alapok új adóterhe
Törökné Iványi Ildikó: Térjünk ki arra, hogy adózás szempontjából érinti a magyar ügyfeleket, hogyha ilyen terméket vásárolnak meg a Partner Banktól július 1. után, vagy pedig nem érinti őket a szocho?
Vitárius Bálint: A befektetési jegyek adózása az ügyfélből indul ki, nem pedig mondjuk a lebonyolítás helyszínétől, vagy pedig a befektetési alapból.
Magyarországon a befektetési jegyeken elért nyereség kamatjövedelemnek számít, tehát kamatjövedelemként adózik. A Magyarországon 2023. július 1-én egy életbe lépő szocho szabályozás a kamatjövedelmeket foglalja magába, és mint ilyen, a befektetési jegyek hozama is kamatjövedelemnek minősül és ezért szocho alá tartozik akkor is, hogyha valaki mondjuk egy külföldi szolgáltatótól vesz egy külföldi befektetési jegyet, mert nem ezen múlik, hanem magán az eszköztípuson.
Egy kivételes befektetési alap: mit kell tudni az ingatlanalapokról?
Törökné Iványi Ildikó: Még egy eszközről beszélünk, és ezek ugye az ingatlanalapok. Az ingatlanalap mentesül a 13 százalékos szocho adó alól a rendelet szerint. Mi sokszor beszélgettünk már az ingatlanalapokról, hogy milyen az összetételük, és ott is mi mindenre kell, hogy egy ügyfél figyeljen.
János Zsolt: Tehát ha ott kezdjük, hogy az ingatlanok önmagukban nagyon sok ember fejében egy stabil, nem ingadozó eszköz kategóriát foglalnak el, és erre a gondolatra különböző termékkonstrukciók rá vannak építve. Ez odavezetett nemcsak Magyarországon, hanem Európa több országában is az elmúlt években, hogy alapjában 2 termékkategória jelent meg: az egyik, amelyik napi szinten kimutat egy árfolyamot, de ez az árfolyam, mivel nem abból jön létre, hogy napi szinten az ingatlanok kint vannak a piacon, hogy milyen áron lehetne őket eladni, mint ami a tőzsdén normálisan megtörténik, ezért vagy évente vagy félévente ilyen belsős kapcsolások alapján volt ez megállapítva, hogy mekkora lehet az értéke és ilyen nagyon lineárisan és bármilyen mozdulás nélküli árfolyamokat mutattak ki ezek az ingatlanra ráépített eszközök. Ezeknek egy olyan hátránya jelent meg, hogy miközben a piacok nagyon mozognak – kötvények, részvények-, ezek úgy tűntek, hogy nem mozognak az értékek, tehát ide lehet parkolni likvid kockázatmentes pénzeket. Amíg az ügyfelek ide befektetnek és sok tőke áramlik be, ez ezeknél az eszközöknél nem probléma. A probléma akkor jelenik meg, ha bármilyen okból bizonytalanságok jönnek a piacba és sokan akarják egyszerre kivonni a likviditást. Ez nem megy, mert akkor egyszerre kellene kidobni ingatlanokat a piacra. Ez ugyanúgy láttuk a kötvényeknél is. És ezért a szabályozók egy jó pár országban elkezdték azt, hogy ezekre az eszközökre rátettek egy T-180, vagy T+360 napos bejelentést, hogyha ki szeretnék szállni, akkor nem tudom ezt azonnal kivenni. Elméletileg napi szinten likvidek lennének az eszközök, de mégis be kell jelentsem, hogy egy fél év múlva, háromnegyed év múlva ki akarom venni az eszközből a pénzemet. Ez az 1. lépés, hogy lelassítják ezen keresztül a körforgást. A másik lépés pedig az, hogy az eszközöket egy pár országban a szabályzó kezdte arra kényszeríteni, hogy ne csak ingatlanba fektessen be, hanem egy részét a bejövő pénznek parkolja államkötvényekben, hogy legyen likvid tőke, legyen likviditás az eszközben, hogyha az ügyfelek pénzt szeretnének kivenni, akkor ne kelljen azonnal ingatlanokat ár alatt eladni. Tehát ez így nagyon leegyszerűsítve az a kép, ami kialakult. Ezzel párhuzamosan azok az eszközök vannak, amelyeknek nincsen beárazása napi szinten, hanem fix futamidő van – mondjuk 10 év-, és az alatt az idő alatt nem látok mint ügyfél semmit. Nem látom, hogy milyen árfolyam van, nem látom, hogy milyen áron tudnék kiszállni, de ez kvázi elfogadom, hogy nem tudok kiszállni. És ezért nem is foglalkozom az árakkal. Bebeszélhetem magamnak, hogy minden rendben van. De majd meglátom a végén, mikor vissza szeretném kapni a pénzemet.
Törökné Iványi Ildikó: Annyit mindenképpen hozzáfűznék, hogy kiszállni ki lehet, tehát most ne ijedjen meg senki se, hogy nem tud kiszállni, hogyha pénzre van szükséged, csak ugye van egy kvázi büntető kamat, amit ugye tőle le fognak vonni azért, mert idő előtt szünteti meg a befektetését.
János Zsolt: Valaki egy ingatlanba befektetett vagy résztulajdonos egy közösségben, és alapjában tervezve volt, hogy ez 5 évig így van. Valami történik, neki nincs likviditása, kell a pénz, akkor a többi résztulajdonos azt mondhatja, hogy oké, kiengedünk, de mivel nekünk rendben van az 5 év, nekünk van elég likvid tartalékunk, neked kell a pénz, hát a részedet visszavásároljuk, de például -10, – 15 százalékos diszkonttal. Ha ez nem tetszik, semmi baj, nem kell eladjak, de ha kell a likviditás, akkor hát ez a piaci helyzet, hogy akkor mi kedvezőbben persze, hogy átvesszük. És ezt kell
tudomásul vegyem, tehát bármilyen befektetésbe belemegyek – főleg az ingatlannál, ami alapjában elég illikvid -, nem csak azzal a kérdéssel kell foglalkozzak, hogy amikor megveszem, megkapom-e, hanem sokkal fontosabb, hogy amikor el akarom adni, akkor lesz-e olyan vevő, aki tőlem megveszi magasabb áron, mint ahogy én vettem.
Törökné Iványi Ildikó: Igen, ezért fontos, hogy erről beszéljünk, mert nem mindegy, hogy milyen sorozatot vásárol meg ma valaki egy esetlegesen jó hozam ígérvénnyel együtt, de utána, hogyha tényleg likviditásra van szüksége, akkor viszont bajba kerülhet. Tehát ezért nagyon lényeges, hogy erről beszéljünk,
János Zsolt: Azt szoktam mondani, hogy hasonló, mint a kávéivás. A kávéhoz érdemes vizet inni, mert akkor ezt a testben tudom kompenzálni, és az illikvid befektetéseknél is mindig balanszban kell tartani a plusz likviditást, tehát megvehetek egy illikvid eszközt, ha mellette megfelelő arányú likviditásom van.
Törökné Iványi Ildikó: A Partner Bankon keresztül is elérhetők ilyen eszközök. Ott van-e ilyen megszorítás?
Vitárius Bálint: Pont, ahogy így hallgattam a beszélgetést, arra gondoltam, hogy milyen megnyugtató, hogy azért a piacról lehet választani a nagy alapkezelők közül. És valóban van egy ilyen mágikus művelete az ingatlanalapoknak, hogy egy illikvid eszközből csinálunk likvid eszközt, de vannak olyanok a piacon, ahol nincsen ilyen szigorítás és nagy neves alapkezelőnél is ez likvid tud maradni, büntető kamat, diszkontálás, vagy pedig akár T+180 napos visszaváltási határidő nélkül, úgyhogy szerencsére ebben az esetben, amikor egy ügyfél nálunk fektet be, mi olyan alapokat választunk, ahol ez a fajta megkötöttség nincsen, úgyhogy egy picit nyugodtabbak vagyunk, mert akkor nem várakozunk mi sem 180 napot a végrehajtással.
Törökné Iványi Ildikó: Köszönöm szépen Önöknek, hogy megosztották ezeket a gondolatokat az ügyfeleinkkel. Én úgy gondolom, hogy eddig is nagyon fontos volt, hogy ha befektetni szeretnék a pénzüket, hogy szakértőkkel beszéljenek, de ez most talán még inkább felértékelődik, hiszen annyi fontos paraméterre kell odafigyelni annak érdekében, hogy megőrizzük a likviditási készségünket, hogy odafigyeljünk a kockázatokra, hogy ne dőljünk be – most ezt így pestiesen mondom – annak, hogy milyen kamat ígérvényt mutatnak fel nekünk, mert a piac az változik benne van a változás, mint ahogy láttuk azt is, hogy május 30-ról június 1-re megszületett ez a rendelet. Mindenki nyilván maga dönt arról, hogy mit hogyan szeretne megvásárolni, de tényleg arra ösztönzöm Önöket, hogy beszélgessenek tanácsadókkal és utána hozzanak meg egy döntést. Úgyhogy mindenkinek jó gondolkodást kívánok!
___________
Beszélgetőpartnerek:
- Iványi Ildikó, a PFS-Partners pénzügyi tervező partnere
- János Zsolt, nemzetközi piaci elemző
- Vitárius Bálint, a Partner Bank magyarországi képviselője
——————
Kérdése van befektetéseivel kapcsolatban? Jelentkezzen befektetési konzultációra: https://pfspartners.hu/befektetes-megtakaritas/
Vegyen részt a Díványbeszélgetés a tőkepiacról webinárainkon: https://pfspartners.hu/divanybeszelgetes-a-tokepiacrol/
——————-
A videóban tárgyalt tartalom KIZÁRÓLAG általános tájékoztató célokat szolgál, semmilyen körülmények között NEM jelent ajánlást bizonyos befektetések megvásárlására vagy eladására, és nem minősül befektetési tanácsadásnak! Az előadók nem tudják felmérni az egyes hallgatók kockázati profilját és pénzügyi körülményeit. Business illustrations by Storyset
