Június 1-én megjelent egy rendelet (205/2023. (V.31.) Kormányrendelet), melyben a kormány a vészhelyzetre hivatkozva az SZJA törvény szerinti kamatjövedelmekre az eddig érvényben lévő 15%-os kamatadó mellett 13%-os szociális hozzájárulási adó megfizetésére kötelezi a megtakarítókat.
Mire vonatkozik és mire nem az új adó?
Iványi Ildikó: Jó napot kívánok, üdvözlöm Önöket és üdvözlöm 2 állandó szakértőnket János Zsolt urat, nemzetközi pénzügyi elemzőt és Vitárius Bálint urat a Partner Bank képviseletében. Amiért most ilyen nagyon gyorsan jelentkezünk Önöknél, annak az az apropója, hogy a ma éjszaka (június elsején éjszaka) megjelent egy rendelet, amely tulajdonképpen mindenkit, aki megtakarításban, befektetésben gondolkodik, érint. Miről is van? Tulajdonképpen arról van szó, hogy minden olyan megtakarítási célú befektetést, amelyet az ügyfelek július elseje után fognak indítani, azokra vonatkozik majd egy 13 százalékos úgynevezett szocho adó, szociális hozzájárulási adó. Kivételt képez ez alól természetesen az a megtakarítás, amelyet önök TBSZ számlán tartanak, vagy TBSZ számlára fognak elhelyezni, illetve az államkötvények és az ingatlan alapú befektetések kivételt képeznek ez alól, de minden egyébnél ez a 13 százalékos szocho ez belép, mint egy külön adó, tehát a hozam és kamatadó mértéke nem 15 %, hanem 28 %-ra emelkedik. Azért beszélünk a 2 szakértőnkkel, mert szeretnénk, hogy amit már tudunk és világosan el tudunk Önöknek mondani ezzel a rendelettel kapcsolatban, azokról azonnal tájékoztassuk Önöket, hogy megfelelő döntést tudjanak még hozni ebben a rendelkezésre álló huszonkilenc napban.
Vitárius Bálint: Kezdem én azzal a kiegészítéssel, hogy közlönyben mindenki egyébként el tudja olvasni a végleges változatot, mert ugye újságcikkekben is jelentek meg infók, de jobb a közlönyt elolvasni. Annyi pontosítással élnék, hogy a ez a szociális hozzájárulás, a 13 % a kamatjövedelmekre vonatkozik, ezért én onnan közelíteném meg, hogy vonatkozni fog a lekötött betétekre, ezek termelnek ugye kamatjövedelmet, a kötvények kamataira és a befektetési jegyeken elért nyereségre. Viszont ugye van 2 eszközosztály, ami kivételt képez ez alól, a részvények, tehát a részvény árfolyamnyereség, illetve az osztalék az nem számít kamat jövedelemnek, illetve az ETF-ek szintén ugye tőzsdén kereskedett papírok. Itt ugye szintén nem képződik kamatjövedelem, tehát ezek képezik a kivételt. Ugye nyilván, amit Ildikó elmondott, ez fontos, hogy az ebben a hónapban megkötött szerződések – illetve nem a megkötött szerződés, hanem megvásárolt értékpapír, ami ebben a hónapban került megvásárlásra vagy korábban -, azoknál szintén nincs az a 13 százalékos plusz szociális hozzájárulás. Valamint ugye a tartós befektetési számlára megvásárolt eszközök, ezek egyébként ebben az esetben lehetnek kötvények, befektetési jegyek, vagy akár adott esetben betét is.
Adóoptimalizálás minden áron?
János Zsolt: Tehát alapjában én is, mikor ezt így olvastam és ma napközben elég sok kérdés elért, egy kicsit inkább nyugtatóként próbálok meg megjelenni a színpadon. Annak az ügyfélnek, akinek így is, úgy is tervezve van egy portfólió kiépítése, annál persze nem kérdés, hogy egy ilyen lépésnél érdemes lehet előre hozni, tehát mindenesetre még június vége előtt lebonyolítani. Az, amit a Bálint mondott, ez nagyon lényeges, hogy nem egy elindított szerződés a döntő, hanem az, ami értékpapírként meg is lett vásárolva, és le lett bonyolítva. Tehát egy megtakarítási program nem érintett ebben az esetben, hanem az egy összegű befektetések, és ez a hónap vége előtt le kell legyen könyvelve, és már ott kell legyen az értékpapírszámlán. Tehát ebből a szempontból ez fontos. Osztrák fejjel gondolkozva persze, hogy nem annyira ijesztő ez a lépés. Ez mutatja azt, hogy Európa mindenütt szinkronizálja az adó szinteket, ez másképp nem tud működni, és itt Ausztriában már 27,5 százaléknál vagyunk, ami érvényes kamat, osztalék, árfolyamnyereség mindenre, ami nyereséget jelent. Ami itt még megkülönböztetés ugye a magyarországi verzióban, amit Bálint is mondott, hogy aktuálisan úgy tűnik, hogy ez a kamatokra érvényes, és ez lényeges, mert itt még az a definíció nekem legalábbis aktuálisan nincs meg, hogy az osztalék hova tartozik. Bálint erről már van Önnek információja?
Vitárius Bálint: Igen, ahogy említettem az osztalék az nem tartozik ezen törvénynek a hatálya alá, tehát gyakorlatilag ott a szociális hozzájárulás nem érvényesül.
János Zsolt: Pontosan, és ami látható, hogy az a megoldás, hogy valaki egy értékpapírszámlát úgy nyit, hogy ezt TBSZ formájában lezárja, az megmenti tovább az adóktól, de abba is bele kell gondolni, hogy ez a lezárás azt jelenti, hogy az értékpapírnak az alapjában meglévő rugalmasságát fel is adja egy ideig. Tehát aki egy ’buy and hold’ stratégiával így is, úgy is abban gondolkozik, hogy valamilyen pozíciót megvásárol 5+, akár 10 évre vagy hosszabb időre, ott nem kérdés, hogy ez a lekötés nem problémás, de ezeket mindig érdemes szóba hozni.
Vitárius Bálint: Illetve ahogy itt beszéltük, talán lehet, hogy érdemes egy más megvilágításba is helyezni, tehát, hogyha valaki egy portfóliót épít, akkor itt a portfólió elemeknél egy tanácsadói beszélgetésben ez is jelentőséggel fog bírni, hogy hogyan építse fel valaki, például, ha választ valaki egy olyan típusú portfóliókezelést vagy vagyonkezelést, ami részvényekből és ETF-ekből áll, akkor az szintén nem lesz érintett. Tehát lehet, hogy akinél mondjuk az egy döntési szemponttá válik, majd ezeket mind-mind tanácsadói beszélgetések részévé kell tenni, hogy ugye az adó szempontból is érdemes megnézni majd az egyes befektetési papírokat. Ami egyébként izgalmas még ezzel kapcsolatban, hogy nem olyan régen volt itt az amerikai magyar kettős adóztatással kapcsolatban egy olyan téma, hogy az amerikai papíroknak az adózása az így kedvezőtlenebbé válik, de ezzel a lépéssel így majdnem hogy kiegyenlítetté vált, tehát igazából nem feltétlenül kerül valaki hátrányba akkor, hogyha amerikai papírt vásárol.
János Zsolt: Ami a témakörben még lényeges, hogy azt látjuk, hogy a rövidebb időre tervezett likviditás és annak a kamata az érintett, ha közép-hosszútávon gondolkozik valaki, akkor ezt már többször vitattuk ugye, hogyha a vásárlóerő megőrzéséről beszélünk, hogyha arról beszélünk, hogy reálértéket megtartani egy befektetésnél, akkor hosszabb távra általában a tárgyi értékek, a valódi vállalati belső értékek irányába eltolni a portfóliót sok esetben ésszerűbb. Ez egy plusz impulzus arra, hogy erről beszélgetni érdemes, mert hát persze, hogy lehet kamat alapon tartani a portfóliónak a nagy részét, de hát az aktuális lépések is azt mutatják, hogy ez az adó szempontjából is erősebben érintett lesz.
Kiegészítések: biztosítások és vészhelyzet
Iványi Ildikó: Nagyon szépen köszönöm Önöknek. 2 kiegészítés még ehhez, hogy ugyan itt nem szoktunk nagyon beszélni a biztosításokról, de a megtakarítási életbiztosításokat is érinti ez a rendelet. Természetesen olyan szempontból nem, hogy az az adókedvezmény, amely eddig is vonatkozott az ilyen típusú biztosításokra, hogy 10 év után adómentesen lehet ugye ott is a hozamhoz hozzájutni a rendszeres megtakarításokat illetően, illetve az egyösszegű megtakarításnál, egyösszegű befektetésnél 5 év után kamatadó mentessé válik a megtakarítás, ez maradt még életben, ez a törvény tehát arra nem vonatkozik. A másik, ami szintén egy lényeges dolog, hogy a kormány arra hivatkozott, hogy a háborús vészhelyzetre való tekintettel vezeti be ezt a törvényt, és lehet egy kicsit talán abban reménykedni, hogyha ez a háborús vészhelyzet elmúlik, akkor feloldják ezeket az extra törvényeket és akkor mentesülhetünk az ilyen különadók alól.
János Zsolt: Ez a jövő lehet, csak azt kell mondjam, hogy az elmúlt 30 évben azt láttam, hogy mikor ilyen kreatív adók bevezetődtek, azok általában jöttek, hogy maradjanak. Ezt inkább reálisnak elfogadnám. ????
Iványi Ildikó: Gyakorlatilag azért mondtam el, mert hogy a törvényben ez is benne van tehát, hogy tájékoztassuk erről is a az ügyfeleket. Én biztos vagyok benne, hogy ahogy azt Bálint is említette, hogy az amerikai kettős adóztatás, illetve, hogy ez a július elsejétől hatályba lépő szocho adóról még azért fogunk beszélgetni, de buzdítom Önöket, hogy keressék kollégáinkat vagy írjanak nekünk. Minden kérdést nagyon szívesen látunk, minden kérdést meg fogunk válaszolni, vagy így összességében vagy egy tanácsadó kollégánk által. Mindenkinek jó gondolkodást kívánok, és biztos vagyok abban is, hogy június 7-én, amikor János úrral Díványbeszélgetésünk lesz, ki fogunk térni erre a témára is, hiszen ez mindenkit érint, mindenkinek a pénztárcáját.
___________
Beszélgetőpartnerek:
Iványi Ildikó, a PFS-Partners pénzügyi tervező partnere
János Zsolt, nemzetközi piaci elemző
Vitárius Bálint, a Partner Bank magyarországi képviselője
——————
Kérdése van befektetéseivel kapcsolatban?
Jelentkezzen befektetési konzultációra: https://pfspartners.hu/befektetes-megtakaritas/
Vegyen részt a Díványbeszélgetés a tőkepiacról webinárainkon: https://pfspartners.hu/divanybeszelgetes-a-tokepiacrol/
——————
A videóban tárgyalt tartalom KIZÁRÓLAG általános tájékoztató célokat szolgál, semmilyen körülmények között NEM jelent ajánlást bizonyos befektetések megvásárlására vagy eladására, és nem minősül befektetési tanácsadásnak! Az előadók nem tudják felmérni az egyes hallgatók kockázati profilját és pénzügyi körülményeit. Business illustrations by Storyset
