Az ETF-ek ez elmúlt évek egyik legfelkapottabb befektetési termékei lettek, egyre hangosabb a média is tőle, kiemelve a költséghatékonyságát. Mint mindig, most is csak azt tudjuk mondani, hogy nincs tuti termék, az ETF-ek esetében is érdemes tájékozódni, mielőtt a portfóliónkba illesztjük őket.
Az ETF-ek miért olcsóbbak, mint a befektetési alapok?
IVÁNYI ILDIKÓ: A múlt héten már bevezettük, hogy ezen a héten milyen témával fogunk foglalkozni: az ETF-ekkel. Aki számára ez a 3 betű, ez a mozaikszó még nem annyira ismert: ez egy tőzsdén kereskedett alapot jelent konkrétan. Azért foglalkozunk ezzel, mert egyre többet kérdeznek erről a termékről az ügyfelek, hogy ez micsoda, hogy illeszthető be a portfólióba?
Ami egy nagyon-nagyon lényeges dolog, hogy a médiában ez a termékkategória most nagyon felkapott olyan szempontból megközelítve, hogy nagyon likvid termékről van szó, és nagyon alacsony költséghányaddal lehet egy ilyen termékkel dolgozni. Tehát nem a termék belső struktúrájáról vagy belső értékéről szólnak ezek a tudósítások és beszélgetések és marketing megjelenések, hanem költség oldalról közelítik meg, amit én nem tartok helyesnek, hiszen mindennek van ugye pozitív és negatív oldala, és összetettebben kell ezt a termékcsoportot is vizsgálni. Miért lehet jó egy ügyfélnek, hogyha a portfóliójába beemel 1-2 ilyen típusú terméket?
JÁNOS ZSOLT: Az első válaszom erre a kérdésre az, hogy miért költség oldalról van pozícionálva a termék. Ez teljesen logikus, mert erről már beszéltünk többször, hogy az ügyfelek, ha megkapják az információkat a termékekről, akkor rájönnek, hogy a múltban esetleg túl sok költséget fizettek ki egy meg nem kapott szolgáltatásért, és ezért költségérzékenyek.
Na most azzal, hogy többen kimennek, és azt mondják, hogy oké, van olyan termék, amelyik olcsóbb, ezzel nem azon gondolkoznak, hogy az ügyfélnek végre megadni azt a szolgáltatást, amire szüksége lenne, hanem marketing oldalról lovagolják azt, amire az ügyfelek, emberek fogékonyak, hogy akkor minél olcsóbb legyen. De ezt a minél olcsóbbat úgyis csak az keresi, akinek nincs tapasztalata, mert aki már tapasztalatot szerzett, az tudja, hogy az olcsóbb sokszor nem ér semmit, ha nincs meg a megfelelő szakmai háttér.
Az ETF-ekre, ha rátérünk, akkor alapjában az ötlet ugye onnan jön, hogy vannak a befektetési alapok, és a befektetési alapnak alapjában az az ötlete, hogy van egy vagyonkezelő, akinek az ügyfelek kisebb összegeket is tudnak adni, mert nincs meg a lehetőségük akár megvenni 30 társaságot, 40 társaságot. Az alapkezelő ezt a kisebb összeget összegyűjti a befektetési alapba, és azután ő ezekből az összegekből figyeli a piacot, megnézi, hogy milyen arányban milyen alapokat érdemes megvásárolni.
Itt van egy európai szabály – ez eltér Amerikától-, hogy befektetési alapot csak egy termékre nem szabad létrehozni, tehát például egy spot ETF bitcoinra itt nem tud létrejönni Európában, mert ez ki van zárva európai jog szerint. Maximum 10 % mehet egy befektetési alapból egy eszközbe. A vagyonkezelő ezt kezeli, ez az alapötlet. Normális esetben a befektetési alapokat mindig a nap végén úgy kell lezárni az alapkezelőnek, hogy a nap végén legyen egy ár, tehát minden nap, mint befektető tudom, hogy a mai záró értéken holnap eladhatom az én egységeimet a befektetési alapkezelőnek, tehát ebből adódik egy átfutási idő, ami minimum 2 nap – a mai lezárási időt holnap meg tudom valósítani és holnapután ott a pénz nálam.
2 dolog gyorsult meg a technika miatt. Az egyik, hogy azon kezdett el az iparág gondolkozni, mivel észrevették, hogy az ügyfelek például kezdenek költségérzékenyek lenni, hogy milyen terméket tudunk összeállítani, amelyikből az alapkezelőt ki tudjuk venni, mert nincsen szükség rá, tehát nem figyeli senki a piacot, és erre a legideálisabb alapok az indexek. Tehát olyan termékeket hoztak létre, amelyik letükrözte például a Dow Jones indexet vagy a S&P indexet.
Ebben van egy lényeges kijelentés: letükrözte, tehát lemásolta. Nagyon sokszor nem fektetett direkt be, és hogyha nem fektetett be, tehát ilyen szintetikus termék jön létre egy képlet szerint, akkor persze, hogy több költséget meg tudok spórolni magamnak: a tőzsdei tranzakciókat, a részvényeknek a vételét, lebonyolítását, ezeknek a tárolását, az egésznek a dokumentációját.
Tehát ez már csökkenti a költségstruktúrát, plusz, ha az indexet lemásolta, akkor ott nem kell nekem alapkezelő. Miért? Hát azért, mert nincs, amit figyeljen, mert korlátozva van egy index ETF, hogy leképezi például a Dow Jones indexet – ott teljesen mindegy, hogy milyen társaság van benne, nem tudom megváltoztatni, tehát akkor megveszek mindent.
Ebben volt egy kritikus pont is, például a Wirecard sztorija, mert a Wirecard benne volt a DAX-ban, és a DAX-ra ráépített ETF-ekben benne volt a Wirecard. Tehát ez egy ilyen gyenge pontja az ETF-nek, hogy ott nincsen, aki gondolkozzon, mert ezek nem intelligens termékek, tehát nincsen neki agy, hanem össze van állítva, kész ennyi, és ezért persze, hogy akár olcsóbb is tud lenni.
Na most a kérdés mindig az, hogy valójában likvid a termék? Ez azon múlik, hogy milyen iparágra van ráépítve az index: ha egy Standard & Poor’s indexre ráépített ETF-ről beszélünk, akkor ott van likviditás, mert alapjában mögötte nagyon nagy a piac. De ha veszünk valami niche piacot, ahol nagyon kevés a likviditás, vegyünk valamilyen különleges téma iparágat, ahol alapjában kevés a likviditás, akkor ott egy ETF sem segít, mert az ETF csak egy csomagolás. Tehát a csomagolás nem változtatja meg esetleg a szektornak a problémáját.
Ezt látom én is, hogy ez egy tévhit, hogy kimondják, hogy ETF, és akkor azt mondják, hogy ez megold minden problémát. Nem, ETF és ETF között is van különbség, nagyon-nagyon meg kell különböztetni és megint ott vagyunk, amiről többször beszélünk, hogy olcsó húsnak híg a leve, mert mit kezdek azzal, hogyha valami olcsó, de amit megveszek, az nonszensz, mert nem passzol hozzám, vagy nem is értem, hogy mit veszek meg.
Egy kockázat a ETF-ekben: partnerkockázat
IVÁNYI ILDIKÓ: Ön elmondott egy nagyon-nagyon fontos dolgot, ami szó, amit szerintem ki kell emelni a beszélgetésünkből és alá is kell húzni: hogyha én egy ETF-et vásárolok, akkor én azt a benne levő mögöttes terméket nem birtoklom.
JÁNOS ZSOLT: Pontosan.
A legtöbb ETF-nek a jogi konstrukciója egy certifikát, ami azt jelenti, hogy az, aki kibocsátja ezt az ETF-et, az ad nekem egy okmányt, egy dokumentumot. Az, hogy ez mennyire biztos, ez azon múlik, hogy hogy néz ki az ő mérlege és hogy mennyire tőkeerős.
Ezért, hogyha veszem a nagy társaságokat, például az iShares az, amelyik Blackrocknak a leányvállalata és világszerte a legtöbb ETF-et ő bocsájtja ki, ott abból indulok ki, hogy oké, egy Blackrocknak az anyagi háttere megad bizonyos biztonságokat. Van olyan ETF, amelyik azután, hogy kibocsátotta ezt a certifikátot, halasztott idővel, 1-2 napon belül meg is kell vásárolja a részvényeket és ez fizikálisan ott is kell legyen. De van olyan szintetikus termék is és ez a részletleírásokban van benne, hogy mennyire van meg a társaságnak a joga arra, hogy ő nincs kötelezve, hogy megvegye a részvényeket, ami mögötte van. Ez olcsóbbá tudja tenni még egyszer a terméket, mert minden tőzsdei tranzakció pénzbe kerül, de a biztonság kérdése megjelenik az ügyfélnél, hogy ha ki akarok szállni, akkor elég likvid-e az az iparág, plusz a társaság, hogy engem ki tudjon fizetni?
A tőzsdén kereskedhetőségnek hátránya is van
IVÁNYI ILDIKÓ: A másik nagyon lényeges dolog, amit Ön is most már itt többször elmondott, a likviditás. Az ETF-ekből ugye pillanatok alatt ki lehet szállni. Pont azért egyrészt, mert nem birtoklom, tehát közvetlenül nem vásároltam meg, hanem csak benyújtottam egy vásárlási igényt. Mivel az indexhez van szabva, ezért a nap minden percében van egy árfolyam, amin ugye én tudok venni és eladni, szemben mondjuk egy befektetési alappal. De egy lényeges dologra világított Ön még rá: arra, hogy addig ameddig ugye egy ETF mögött nincs egy szakmai társaság, mint a befektetési eszközalapok mögött ugye a vagyonkezelő, ezért ilyen szempontból a kockázat is nagyobb. Sokkal jobban ki vagyok téve a piaci mozgásoknak, amit ugye az az index lekövet.
JÁNOS ZSOLT: Igen, az ETF-nél ugye van egy olyan oldal is, amit egy páran szeretnek eladni, hogy pont azért jó, hogy nem vásárolják meg a részvényeket, csak szintetikus marad a termék, tehát árnyékban utaznak a piac mögött, mert így vétel közben sem generálnak plusz keresletet, ami hajtaná felfelé az árfolyamot és eladás esetében sem történik egy nyomás a piacra, mert egyszerre túl sokan el akarják ezt adni.
Pont ez az a kritikus pont, ami az ETF-nél megjelenik, mert ugye, ha valaki befektetési alapot vásárol meg, akkor alapjában még a legkonzervatívabb termékeknél is azt kell mondjam, hogy minimum 3-4 év az az idő, ami javasolt, hogy megtartsa valaki a befektetési alapot a portfóliójában. Ha ezt valaki egészségesen így építi fel, vagy akár 10 évig megtartja, annak mindegy, hogy most a lebonyolítási idő egy vagy 2 nap, vagy azonnal, ez tényleg mindegy, hogyha megvan az idősáv.
Mivel ’just in time’ azonnal, állandóan kereskedhető az ETF, és ugye azonnal nem jelenik meg a tőzsdén az eladás és a vétel, mert ez időben halasztva van, ezért a befektetőnek az az érzése, hogy gyorsan ki és be tud menni és elkezd esetleg spekulálni, túl gyorsan mozgatni a piacot egy olyan eszközön keresztül, ami alapjában nem a gyorsaságra volt kitalálva.
Ez a gyenge oldala az egész ETF struktúrának, amit többen is mondanak, hogy amíg a piacok mennek egy bizonyos irányba felfele, főleg a nagy indexekhez hozzákötött ETF-be áramlik be a tőke, és ez generálja azt, hogy az indexek egyre erősebbek és erősebbek és erősebbek, de ha fordul a piac hangulata, akkor pont az ETF-ek tudják nagyon meggyorsítani az egésznek a tőke kivonását.
Mert a hagyományos befektetési alapnál ott a vagyonkezelő sokkal nagyobb tartalékot tud tartani. Ezt ő dönti el, hogy milyen sávokban tartja a likviditást, hogy amikor befektetők jönnek vagy mennek, akkor ne kelljen azonnal reagáljon a tőzsdén, és ezért előadásokba menjen. Az ETF-eknél ez a puffer nincs meg, mert nagyon közel ott van direkt a piacnál. Tehát ebből is látjuk azt, hogy vannak olyan témák, amelyekben helyes és megfelelő ETF-ekkel dolgozni, de ez sem egy tuti termék minden megoldásra. Individuálisan kell kezelni, akár az arányokat is a portfólióban, és feltenni a kérdést, hogy melyik szektorba jó és kell ez, és melyikbe nem használ az ETF, mert pont a befektetési alapkezelőnek a know-how-ját akarom megvenni.
IVÁNYI ILDIKÓ: Nagyon szépen köszönöm, hogy ma is tudtunk erről a kérdésről beszélgetni, mert ez többeket érdekel és tényleg a médiából most azt lehet látni, hogy borzasztó mennyiségű információ zúdul a befektetőkre ezzel a termékkel kapcsolatban, de a kockázatokról vagy a lehetséges kockázatokról egy szó sem hangzik el. Csak a költség oldal van kiemelve.
JÁNOS ZSOLT: Ezt beszéltük, ezt ha értjük, hogy ez a marketing, és erre épül rá a marketing…Régebben azt mondtuk, hogy a papír türelmes, ma azt lehet mondani, hogy a média és a social media türelmes, mert rengeteg nonszensz ömlik. Ez azon múlik, aki ezt megnézi, tehát fogyasztókon múlik, hogy érezzék, hogy mennyire kritikusak és mire kell figyeljenek.
IVÁNYI ILDIKÓ: Itt is ugye azt tudjuk javasolni, hogy aki ebben gondolkodik, az beszéljen egy szakemberrel. Beszéljen a kockázatokról, és beszéljen arról, hogy tényleg az ő portfóliójához ez hogyan illeszkedik vagy mi illeszkedik bele? Alkalmas-e arra, hogy a piacnak a nagyon-nagyon gyors mozgását ő el tudja viselni, és belemegy abba, hogy ezzel egy nagyon magas kockázatot vásárol meg?
JÁNOS ZSOLT: Én azt mondanám, hogy lehet néha nagyot is vesz meg, de mindenesetre újakat vesz meg, főleg akkor, hogyha nincs meg az információja és ebből jöhet a meglepetés.
IVÁNYI ILDIKÓ: Mindenkinek nagyon szép napot kívánunk, szép hetet! Találkozunk a következő alkalommal már egy hosszabb beszélgetésben, ahol egy bő órán keresztül a piaci mozgásokról fogunk beszélgetni János úrral a következő Díványbeszélgetésen, ami április 3-án lesz, ahova várjuk önöket szeretettel!
——————
Beszélgetőpartnerek:
Iványi Ildikó, a PFS-Partners pénzügyi tervező partnere
János Zsolt, nemzetközi piaci elemző
——————
Kérdése van befektetéseivel kapcsolatban? Jelentkezzen befektetési konzultációra: https://pfspartners.hu/befektetes-megtakaritas/
Vegyen részt a Díványbeszélgetés a tőkepiacról webinárainkon: https://pfspartners.hu/divanybeszelgetes-a-tokepiacrol/
——————-
A videóban tárgyalt tartalom KIZÁRÓLAG általános tájékoztató célokat szolgál, semmilyen körülmények között NEM jelent ajánlást bizonyos befektetések megvásárlására vagy eladására, és nem minősül befektetési tanácsadásnak! Az előadók nem tudják felmérni az egyes hallgatók kockázati profilját és pénzügyi körülményeit.
Business illustrations by Storyset
