Ha valaki befektetésekkel foglalkozik, vagy egyáltalán csak érdeklődik a téma iránt, előbb-utóbb találkozik a különböző indexekkel. Világszerte tele vagyunk indexekkel, folyamatosan hallunk róluk a sajtóban, és mi is rendszeresen emlegetünk közülük párat. De mik is ezek az indexek és miért olyan fontosak?
Mi az index és miért fontos ez?
IVÁNYI ILDIKÓ: Nagyon sokszor hivatkozunk bizonyos indexekre – ilyen ugye az S&P index, a Dow Jones, a Nasdaq, Nikkei, MSCI World index-, de többször kérdezik az ügyfelek tőlünk, amikor ezekről beszélgetünk, hogy ez honnan jön? Ez miért ilyen fontos, hogy mi ezeket figyeljük? Egyáltalán hogyan alakultak ezek ki és a pénzpiacnak ez miért egy fontos kérdés?
JÁNOS ZSOLT: Alapjában ez egy keverék a sales, a marketing és a szakmai témák mögött. Az indexek létrehozatala azt mondanám, hogy inkább a marketing oldalról jött létre. A legtöbb esetben egy átlag értéket mutat ki. Tehát, hogyha vesszük most például a DAX-ot, mint tőzsdeindexet, akkor a DAX azt akarja mutatni, vagy ha valaki ezt megnézi, hogy milyen a német gazdaság, mert a DAX-ban benne van – ez megvolt valamikor határozva – 30 nagy német vállalat. És már itt kezdődik ugye a torzítási probléma, hogy milyen arányokban vannak benne: a 30 társaság ugyanakkora nagyságrendben, vagy pedig tőzsdei kapitalizáció szerint, ami azt jelenti, hogy a nagyoknak nagyobb a súlya, a kisebbeknek kevesebb a súlya?
Ezek az indexek miért kellenek? Első oldalról azért, mert mindenki szereti így „benchmark-olni”, tehát összehasonlítani magát valamivel, valakivel. Ha például egy vagyonkezelő a német piacban dolgozik, akkor ő összehasonlítja már az ügyfeleknek kimutatásként, hogy én jobb voltam, mint az index, vagy gyengébb voltam, mint az index. Ami már abban a pillanatban, amikor ezt összehasonlítom, nonszensz, mert ha nem ugyanúgy dolgozom, mint az index, akkor ez nem összehasonlítható. Ez olyan, mintha azt mondanám, hogy összehasonlítom a homokozót az almával.
Van olyan benchmark is, vagy olyan index, amelyiket próbálják megközelíteni. Innen jönnek az ötletek, hogy átlagokat akart kialakítani a pénzügyi világ, hogy ezt kezelni lehessen, mert mindenki nem tud az egész hatalmas piaccal foglalkozni.
Vegyük Amerikát, ott van több különböző index: A S&P500, – mondja a neve- ebben az ötszáz legnagyobb cég van benne. Emellett van a Dow Jones index, abban csak 30 van benne. A kérdés most megint az, hogy melyik fontosabb? Ez azon múlik, hogy ki milyen szemszögből nézi az egészet, és hogy ez még külön szét legyen választva, létrejött a Nasdaq index, amelyikbe össze vannak állítva ott is a technológiai vagy Nasdaq tőzsdén kereskedett vállalatok. És így megvan minden piacnak az indexe: a Nikkei a japán piacra, a CAC a francia piacra. Tehát ez így mindegyiknek egy index érték.
A következő szint, hogy az indexekre elkezdtek ráépíteni termékeket. Ebből a szempontból megvan a jelentősége az indexnek, mert például, hogyha egy társaság bekerül vagy kikerül az indexből, akkor az azt jelenti, hogy azok a termékek, amelyek ezt az indexet lekövetik, azok automatikusan kell ezt a részvénytársaságot vegyék vagy eladják, mert ők le kell képezzék az indexeket.
Az index magában csak egy matematikai számítás, annak nincsen pénzügyi háttere, csak azután lesz ebből, amikor erre az indexre ráépülnek termékek.
Hogy lehet bekerülni egy indexbe?
IVÁNYI ILDIKÓ: Egy ilyen indexbe – mondjuk így- bekerülni, tehát ebbe a társaságba bekerülni azt jelenti, hogy annak a cégnek a tőzsdei kapitalizációja a mérvadó, vagy pedig az éppen aktuális tőzsdei árfolyama a mérvadó?
JÁNOS ZSOLT: Egyenként kell megnézni, hogy melyik indexnek milyen paraméterek, feltételek vannak leírva, hogy miszerint kerül be. A leghíresebb, ami most történik index mozgás, az a Dow Jones indexben történik: az Amazon bekerül az indexbe és Walgreen kikerül az indexből. Na most ez attól függően történhet meg, hogy éppen hogyan alakulnak az árfolyamok: hogyha nagyon erősen visszaesik és bizonyos tőzsdei kapitalizáció alá esik egy társaság, akkor általában az indexből kikerül. Ha van alternatíva, amelyik éppen betolakodik, akkor az bekerül.
A Dow Jones-nál például érdekes, hogy egy páran mondták, hogy szuper, akkor most az Amazon fog szárnyalni. A Dow Jones-nál azt látjuk, hogy aki oda bekerül, az inkább nem igazán szárnyal, mert nagyon kevés van ráépítve, mint termék a Dow Jones indexre. AZ S&P500 az egészen más. Most, mióta megvolt a csere, Walgreens kikerült, azóta az jobban fejlődik az árfolyamában, és az Amazon, mióta bekerült, gyengül az árfolyama. Tehát ez egyenként van az index mögött megszabva, hogy melyik indexbe ki kerülhet be vagy ki esik ki.
Kisbefektetőként érdekes nekem az indexeket figyelni?
IVÁNYI ILDIKÓ: Érdemes egy kis befektetőnek – most nem intézményi befektetőkről beszélek, hanem magánbefektetőkről – figyelnie egy befektetési eszköz megvásárlásánál, hogy ez a termék vagy az a cég benne van-e valamelyik ilyen indexkosárban?
JÁNOS ZSOLT: Ez abból a szempontból lehet érdekes, hogyha benne van egy ilyen indexkosárban, akkor – és erre sok termék van ráépítve, ez a döntő – ad ez egy likviditási alapzajt, mert ugye a termékek le kell kövessék mindig arányokban ezt a társaságot.
Hogyha nincs benne, akkor érdemes megnézni, hogy miért nincs benne? Akár esetleg kirepült? Mi volt az oka annak? Megint ott vagyunk a számoknál, hogy kell foglalkozzak az üzleti modellel, hogy mi van mögötte? Miért van az a társaság benne az indexben? A kérdés persze az, hogy a privát befektetőnek is az egész szektor, amit ott figyel, az milyen arányban van az össz-portfólióját nézve? Ez egy mag-befektetés vagy egy szatellit? Ezt is meg kell különböztessem, hogy egyáltalán azokban a szektorokban mekkora a likvid tőke?
Mit jelez a VIX-index?
IVÁNYI ILDIKÓ: Még egy indexről szeretnék Önnel beszélni, amire szintén hivatkozunk, időnként ez előkerül, és ez a VIX-index. Ezt is hallják tőlünk az ügyfelek, úgyhogy beszéljünk erről is egy kicsit, hogy ez mit képez le? Mi a jelentősége akkor, amikor mi itt nézzük a tőzsdei mozgásokat?
JÁNOS ZSOLT: Hát ez is egy olyan index, amiből látjuk azt, hogy bármilyen indexet ki tudunk találni. Tehát mi is most viccesek lehetnénk, és azt mondjuk, hogy oké, most hangulatból létrehozunk egy Ildikó és Zsolt indexet és megszabjuk, hogy mi van mögötte és kész.
A VIX-index a volatilitást méri a piacokban, itt is ugye 2 volatilitás van. Az egyik a visszapillantó tükörből nézett, a valódi volatilitás, ami megtörtént, a másik pedig az előre implementált volatilitás, amit főleg az opciókból néznek ki, mert ugye az opciók azok általában a jövőre várt árfolyam irányokra fogadások. Inkább emelkedő vagy csökkenő piacokra vannak a fogadások? Ez azt mutatja, hogy a piac mit vár el, milyen mozgásokat: inkább a mostani szintről feljebb vagy lejjebb, és ezek nagyobb kilengések lesznek.
A volatilitás magában mindig azt jelenti, hogy mennyire erős a piacnak a mozgása, az eltérése az eddigi átlag szinttől.
Na most, hogyha a volatilitás növekszik, az azt jelenti, hogy az árfolyamok nagyon mozognak. Ennek lehet bizonytalanság az oka, ennek lehetnek új hírek az oka…a volatilitás nem csak azt jelenti, hogy a föltétlen felfele is és lefele is kell mozduljon a piac. Az első pillanatban, amikor egy átlag, nyugodt helyzetből a piac elindul vagy felfele vagy lefele, az azt jelenti, hogy a volatilitás megnövekedett. Hogy azután ez a változás után azon a szinten marad-e vagy tovább nagyon erősen mozog, ezt látjuk ebből az indexből.
Hogyha nagyon sok tőke áramlik be a piacba hosszú időn keresztül stabilan, vagy nagyon sok tőke áramlik ki a piacból stabilan, akkor a volatilitás általában csökken, mert az azt jelenti, hogy az irányváltások azok nem rövid időn belül jelennek meg, hanem tartósan megy egy irányba a piac. Tehát a volatilitásból magából nem látom, hogy most éppen emelkedik a piac, vagy változik. A volatilitás azt mondja, hogy megváltozott a piac, de hogy melyik irányba, azt pontosabban meg kell néznem.
IVÁNYI ILDIKÓ: Nagyon szépen köszönöm, hogy ma tudtunk beszélni ezekről az indexekről, mert ezt többen kérdezték, vagy kérték is, hogy egy kicsit ezt világítsuk meg, hogy ezek mit is tartalmaznak, hiszen annyiszor előkerül abban a kommunikációban, amit mi folytatunk az ügyfelekkel.
JÁNOS ZSOLT: Hát ezzel ugye általános, és főleg vannak bizonyos termékek, mint például az ETF-ek, ezek vannak általában különböző indexekre ráépítve. Azelőtt, hogy a terméket rá lehessen tenni valamire, azelőtt meg kell jelenjen az index. Remélhetőleg így érthető, hogy jön egyáltalán létre az index, mert az azt is mutatja, hogyha valaki kreatív, az nagyon sok különböző indexet létre tud hozni, és ezért nagyon sok különböző ETF-et is létre lehet hozni. Az egy másik kérdés, hogy mennyire érdemesek ezek és mennyire csak marketing fogások?
IVÁNYI ILDIKÓ: Köszönöm szépen, hogy bevezette a következő heti beszélgetésünket, mert pontosan erről szeretnénk Önt kérdezni, erről a termék csoportról a következő alkalommal.
——————
Beszélgetőpartnerek:
Iványi Ildikó, a PFS-Partners pénzügyi tervező partnere
János Zsolt, nemzetközi piaci elemző
——————
Kérdése van befektetéseivel kapcsolatban? Jelentkezzen befektetési konzultációra: https://pfspartners.hu/befektetes-megtakaritas/
Vegyen részt a Díványbeszélgetés a tőkepiacról webinárainkon: https://pfspartners.hu/divanybeszelgetes-a-tokepiacrol/
——————
Itt vagyunk még elérhetőek:
Honlap: https://pfspartners.hu/
Facebook: https://www.facebook.com/pfspartners.hu
Podcast: https://pfspartners.hu/podcast/
——————-
A videóban tárgyalt tartalom KIZÁRÓLAG általános tájékoztató célokat szolgál, semmilyen körülmények között NEM jelent ajánlást bizonyos befektetések megvásárlására vagy eladására, és nem minősül befektetési tanácsadásnak! Az előadók nem tudják felmérni az egyes hallgatók kockázati profilját és pénzügyi körülményeit.
Business illustrations by Storyset
