A reálbér emelkedés és az infláció közötti egyensúlyozás kihívásokat vet fel a gazdaságban. Bár a béremelkedés ösztönzi a keresletet, az egyensúly fontos, mivel az infláció csökkentése most a fő cél. A pénzpiaci szereplők és vállalatok szempontjából a stabil és lassú béremelkedés ideális, mivel túl gyors emelkedés esetén összeomolhatnak a nyereségek, ami befolyásolja a befektetőket és a likviditást. A központi bankoknak az infláció elleni küzdelemben is figyelembe kell venniük a bérfolyamatokat.
A reálbér emelkedése kihívásokat is jelent a gazdaságnak
IVÁNYI ILDIKÓ: Év vége fele közeledve halljuk, hogy milyen változások várhatnak ránk 2024-ben. Itthon, Magyarországon kihirdették azt, hogy a reálbérek emelkednek. Több olyan kérdés érkezett, hogy persze a reálbér emelkedés az bizonyos szempontból jó a gazdaságnak, de bizonyos szempontból nem. Beszéljünk arról, hogy miért jó, és miért aggályos a reálbér emelkedés például az inflációval összefüggésben?
JÁNOS ZSOLT: A kérdés és a megközelítés már azért nagyon érett és jó, mert normálisan az emberek, hogyha béremelést kapnak, fizetésemelést kapnak, akkor ezt jónak tartják. Általában a fizetésemelés nem lehet túl magas, mindig megvan az elégedetlenség. De azt látjuk, hogy az aktuális, nagyon erős béremelkedések azért jönnek létre, és ez a magyarázat, hogy az infláció nagyon ugrott.
Na most az egyik oldalán megtesznek a központi bankok mindent pont azért, hogy a kereslet oldaláról az inflációt visszaszorítsák. Ez csökkenőben is van. És a másik oldalról, hogyha a bérek mennek felfele, akkor pont ez egy következő körben az inflációt megint magasan tartaná, mert a bérköltségek persze, hogy benne vannak az infláció-számításban indirekt, mert a vállalatok ezeket a költségeket az árakba be fogják tenni.
Na most egy pici béremelés az a gazdaságnak jó, mert megmarad a kereslet. Az emberek nem fogják vissza magukat és azt látjuk, hogy a széles tömegeknek a fizetésemelés az gazdaságilag ideális, mert ők a pénzt elköltik. Akinek nagyobb vagyona van, sok pénze van, ő azért, mert valamennyivel több bevétele van, ő nem változtatja meg az életstílusát és nem vásárol többet.
Ez egy ilyen érdekes, érzékeny és kritikus téma, hogyha a nagyon széles tömegnek ad a gazdaság, az állam pénzt, akkor ezt elköltik. Ez jó a gazdaságnak, mert van kereslet, de pont most ugye a kereslet oldalát vissza szeretnénk fogni, és ezzel az inflációt csökkenteni. Tehát ez egy nagyon-nagyon érzékeny tánc a penge élén.
IVÁNYI ILDIKÓ: Igen, ezért is jött nyilván a kérdés, hiszen ugye most a cél az, hogy az inflációt azt mindenképpen leszorítsuk és mérsékeljük ahogy lehet és ahogy ezt a gazdasági paraméterek megengedik. De egy reálbér növekedés, ahogy ön is mondta, a fogyasztásnak a növekedését is jelentheti, ami direkt vagy indirekt módon valóban eredményezheti-e azt, hogy az inflációt vagy ezen a szinten tartja, vagy akár még egy picit az infláció emiatt növekedhet is?
JÁNOS ZSOLT: Az infláció az összetett nagyon és nagyon sok paramétertől jön össze. Hogyha az történik, amit egy pár évvel ezelőtt láttunk, hogy a beszállítási láncok összeomlottak a covid lockdown után, ez magában már az inflációt nyomta felfelé, mert az árak emelkedtek. Ha megmaradt a kereslet, az ellátás gyenge volt, emelkedtek az árak. Az energia egy fontos szerepet játszik az infláció kérdésében. A háború kitörése miatt az energia ára emelkedett, ez pluszban rájött arra. A harmadik: mivel megjelent az infláció, az emberek magasabb béreket vártak el, ezért a vállalatok az árakkal is felmentek.
Hogyha egyes inflációt érintő paramétert megemelünk, azért még az összinfláció nem kell emelkedjen, de hogyha gazdaságilag úgy jön éppen össze, hogy a bérek emelkedése mellett még más paraméter is hozzájön, akkor ez meggyorsítja, akkor ez fűti pluszban az inflációt.
Ezért nem lehet csak egyenként szétszedni a pontokat és azt mondani, hogy erre koncentrálunk. A politika persze szereti azokat a témákat kézbe venni, amivel választókat lehet motiválni. De hát ezt valaki meg kell finanszírozza a nap végén.
A béremelés dinamikája fontos tényező
IVÁNYI ILDIKÓ: A reálbér emelkedés mennyire hat a pénzpiaci szereplőkre vagy olyan vállalatokra, amelyek a tőzsdén meghatározó szerepet játszanak?
JÁNOS ZSOLT: Tehát alapjában, ha ez folyamatosan történik meg, és ideje van a gazdaságnak több gazdasági körforgáson keresztül lassan beárazni a magasabb béreket -ennek ugye az is az előnye, hogy magasabb az életszínvonal, magasabb az átlagkereslet, a fogyasztás-, a gazdaság tud erre stabilizálódni. Tehát, hogyha ez a béremelkedés nem túl gyorsan megy végbe, mert az sokkszerűen érkezik meg akkor a piacba, összeomlanak a nyereségek, ha összeomlanak a nyereségek, akkor a befektetők kivonják a részvényekből a tőkét, ha kivonják a tőkét, nincs likviditás, tehát ez mind idő kérdése.
Ezért is azt akarjuk, hogy a gazdasági modellünkbe egy stabil, kiszámítható 2-3 százalékos infláció az jó, ezt is akarják a központi bankok. Ami túl alacsony az nem jó, mert megáll a gazdasági körforgás, defláció irányába megyünk, ami túl sok, az elindul túl magas irányba és felhajtja az árakat. Tehát itt az idővel kell játszani, mert mindegyik verziónak megvan az előnye és a hátránya is a gazdaságnak, a fogyasztóknak, a vállalatoknak is. Ez csak az időzítés kérdése, hogy mennyi idő van arra, hogy ráálljak és a modelleket tudjam stabilan átszámítani.
Reálbérek és kamatok kapcsolata
IVÁNYI ILDIKÓ: Még egy kérdés jött a reálbér emelkedéssel kapcsolatban, és ez a kamatokra vonatkozott. A reálkereset növekedése az hat-e arra, hogy esetlegesen a kamatcsökkentésen egyáltalán ne gondolkodjanak a központi bankok, hagyják ezen a szinten a jegybanki alapkamatot, vagy pedig benne van az a lehetőség is, hogy mégis egyszer vagy kétszer még az elkövetkezendő fél évben minimálisan, de emelik a kamatszinteket? Ami természetesen hatással van, ugye a kötvény piacra.
JÁNOS ZSOLT: Persze, tehát a központi bankok az aktuális kommunikációból az teljesen látható, hogy nem figyelik azt, hogy hol vannak a bérek, és béremelkedések oda vezetnének-e, hogy kamatlépéseket tegyenek. Indirekt mégis, mert hogyha a béremelkedések megvannak és ezen keresztül magas marad a fogyasztás, ami azt jelenti, hogy magas a kereslet, és a magas a kereslet, akkor ez pillanatnyilag egy olyan jel a központi bankoknak, ami azt mutatja, hogy az infláció fennmarad. Akkor inkább kamatot emelnének, mint csökkentenének.
Tehát ezért nem direkt, de indirekt, áttett pozíciókon keresztül a bérek alakulásának van pillanatnyilag kihatása arra, hogy mit csinálnak a központi bankok,
mert megvan az a meggyőződés, és statisztika is bebizonyítja, hogy ha a széles tömeg pénzt kap, akkor ők ezt elköltik. Ez egyik részről jó a gazdaságnak, de ezt most nem akarja látni a központi bank.
Csak gondoljunk bele, 2020-ban azt figyeltük mind és a központi bankok is, hogy a gazdaság mikor tud újra lábra állni, és negyedévről negyedévre hogy erősödik a gazdaság. Most pillanatnyilag pont ezt nem akarjuk látni, hanem azt akarjuk látni, hogy mennyire hűl le a gazdaság. Tehát ne legyen nagy fogyasztás, ne legyen sok pénz azoknak, akik automatikusan kiadják, mert azt most nem akarjuk. Ez lehet, hogy egy év múlva megint más formában fog megjelenni.
A bérek emelésének még egy problémája van, ezzel nem lehet felmenni és visszajönni, mert Európában általában úgy van, ha megvolt egy béremelés, ez be van betonozva és ez marad még akkor is, hogyha a gazdaság túl erősen lehűl. Erről még nem beszéltünk, hogy nem csak picit lehűl, hanem nagyon erősen recesszióba esik, a béreket csökkenteni kellene, akkor ezt nem tudjuk megcsinálni. Ezért óvatosak a vállalatok csak olyan egyszerűen béremelésbe belemenni.
IVÁNYI ILDIKÓ: Nagyon szépen köszönöm, hogy megosztotta ma is ezzel a fontos témával kapcsolatban a gondolatait, és válaszokat kaptunk azokra a kérdésekre, amelyek ebben a témakörben érkeztek.
Szeretettel várjuk Önöket a következő Díványbeszélgetésre november 29-én, ahol még szélesebbre nyitjuk a globális piaci ablakunkat, és nagyon sok témát fogunk érinteni a globális gazdaságról, és egy kicsit érinteni fogjuk a magyar piacot is. Ez lesz 2023 utolsó Díványbeszélgetése, ahol nyilván meg fogom kérdezni a szakértőnket, hogy ő mit lát 2024-re előre is, úgyhogy egy izgalmas beszélgetés elé nézzünk.
——————
Beszélgetőpartnerek:
Iványi Ildikó, a PFS-Partners pénzügyi tervező partnere
János Zsolt, nemzetközi piaci elemző
——————
Kérdése van befektetéseivel kapcsolatban? Jelentkezzen befektetési konzultációra: https://pfspartners.hu/befektetes-megtakaritas/
Vegyen részt a Díványbeszélgetés a tőkepiacról webinárainkon: https://pfspartners.hu/divanybeszelgetes-a-tokepiacrol/
——————-
A videóban tárgyalt tartalom KIZÁRÓLAG általános tájékoztató célokat szolgál, semmilyen körülmények között NEM jelent ajánlást bizonyos befektetések megvásárlására vagy eladására, és nem minősül befektetési tanácsadásnak! Az előadók nem tudják felmérni az egyes hallgatók kockázati profilját és pénzügyi körülményeit.
Business illustrations by Storyset
