Miért fontos a likviditás szerepe a befektetések során?

Miért fontos a likviditás szerepe a befektetések során?

A hozam és kockázat mellett a likviditás témaköre a harmadik meghatározó jellemző a befektetések során figyelembe veendő paraméterek között: a likviditás biztosítja az árak stabilitását és a lehetőséget a befektetők számára, hogy ki tudjanak szállni egy adott eszközből.

A likviditás jelentősége és szerepe

IVÁNYI ILDIKÓ: Nagyon sokat beszélünk a kamatokról, beszélünk az inflációról, ezek mind fontos elemei a gazdasági folyamatoknak, de keveset beszélünk arról, hogy a likviditás mennyire fontos, hogyha befektetésekről, illetve a gazdasági folyamatokról beszélgetünk. Ön nagyon sokszor foglalkozik a likviditás kérdésével a podcastjában, de ebben a körben még ezzel a témával nem foglalkoztunk. Hogyha végignézzük, hogy a sajtóban milyen hírekkel találkozunk, ott sem nagyon foglalkoznak annyira azzal, hogy mennyire lényeges kérdés a gazdasági folyamatokat illetően a likviditás kérdése. Kérem, hogy mondjon el 1-2 dolgot arról, hogy miért tartjuk mi ezt egy fontos kérdésnek. Aztán még ezzel kapcsolatban lesz egy pár kérdésem Önhöz.

JÁNOS ZSOLT: A likviditás biztosítja -mindegy, hogy milyen befektetési kategóriát veszünk kézbe – azt, hogy az árak stabilak tudjanak lenni, és hogyha egy befektető bármilyen eszközből ki szeretne szállni, akkor a másik oldalon legyen egy vevő. Ha vesszük az ingatlanokat: el akarok éppen adni egy ingatlant, akkor a másik oldalon kell legyen egy vevő, mert ha nem, bebeszélhetnék magamnak bármilyen árat, a nap végén csak az az ár a döntő, amit egy vevő ki fog fizetni.

Ugyanez van a kötvényeknél, ugyanez van a részvényeknél. Nagyon sokan erre nem figyelnek, amikor valamit megvesznek -bármilyen terméket-, hogy akörül a termék körül mekkora a kereslet, mekkora az alapforgalom, mert ez dönti azt el, hogyha egy bizonyos nap majd ki szeretnék szállni, akkor lesz-e a másik oldalon vevő.

Likviditás az ingatlanbefektetések esetében

IVÁNYI ILDIKÓ: Ön említett 3 eszközosztályt. Úgy gondolom, hogy jó lenne, hogyha ezt a 3 eszközosztályt szétszednénk. Először mondott Ön egy pár szót az ingatlanpiacról, de nagyon sokaknak nem ingatlana van, hanem ingatlanpiaci befektetése van, tehát ingatlanalapja van, amelyet valamilyen eszközkezelőn keresztül megvásárolt. Beszéljünk egy picit erről, hogy az hogyan is néz ki, és abban mi a kockázat?

JÁNOS ZSOLT: Az érdekes az, hogy magában az ingatlan egy olyan termék, aminek nem nagyon gyors a forgása. Tehát aki valódi ingatlan projektbe vagy ingatlan termékbe fektet be, az alapjában azzal a gondolattal kell kibéküljön, hogy azonnal nem tud kiszállni ebből a termékből. Hogyha egy olyan termék konstrukció van a kezében, aminek az a neve, hogy ingatlan, és mégis hozzá van téve az a lehetőség, hogy bármikor kiszállhat, akkor már valójában valami közbe van építve, ami ezt a rugalmasságot megadja, mert egy ingatlant nem lehet máról holnapra eladni.

Ezért a kérdés az, hogy mi ez az eszköz, ami közben van, ki az a szereplő, aki biztosít egy ilyen likviditást, hogy egy vétel tudjon történni? És ha a biztonságot feszegetjük, akkor ezt kellene megnézni, hogy ennek a szereplőnek milyen a bonitása, milyen a likviditása, hogy tényleg képes bármilyen nagyságrendben visszavásárolni azonnal ingatlanokat, tehát rendelkezik ennyi likviditással?

IVÁNYI ILDIKÓ: Az ingatlanbefektetési eszközalapokról már korábban beszéltünk. Találkozunk olyan eszközökkel, amelyekben vannak olyan klauzulák, hogy ez nem egy azonnali kifizetést jelent, amikor én bejelentem, hogy ezt a befektetési eszközalapomat szeretném visszavásárolni. Tehát akkor levonhatjuk az eddigiekből azt a következtetést, hogy ez a klauzula azért van benne a szerződésemben, mert a likviditást meg kell teremteni ahhoz, hogy én ezt visszavásároljam. Vagy én ezt rosszul értelmezem?

JÁNOS ZSOLT: Tehát pont ez a lényeg, ami nagyon sok embert esetleg zavar olyan ingatlant termékeknél, hogy ha bejelentem, akkor T+például 180 nap, hogy ki tudok szállni. Ez azt mutatja, hogy nagyon közel van az eszköz valójában az ingatlan piachoz, és nincs közben puffer, mert ez a 180 nap a minimum, ami akár szükséges, hogy nem nyomás alatt és érték alatt kidobni egy ingatlant, hanem valójában el lehessen érni a legjobb árat. És ezért ez a fék, ami be van építve, ez jogos, ez szükséges, mert ha ez nem lenne, akkor valaki át kell hidalja likviditásból azt az időt, amíg el lehet adni például egy ingatlant.

Államkötvények és vállalati kötvények: biztonság, kockázat és likviditás

IVÁNYI ILDIKÓ: Jó, hát az áthidalásához is ugye likviditás szükséges. Tehát ugye ugyanoda térünk vissza, ahonnan indultunk. Nézzük a másik eszköz osztályt: a kötvény most egy nagyon népszerű befektetési eszköz, és itt válasszuk szét azt, hogy vannak államkötvények és vannak vállalati kötvények. Az állam ugye garantálja, szavatolja, hogy ő bármikor fizetőképes. Ez így van valóban?

JÁNOS ZSOLT: A legtöbb állam próbálja ezt eladni. Aktuálisan Európában a legtöbb államnál ezt elfogadjuk, főleg azoknál az államoknál, amelyek benne vannak az eurózónában is, mint fizetőeszköz zónában, mert ott nem az egyes államnak a bonitása, hanem ott az egész eurózónának a bonitása a lényeg. Tehát a valószínűsége annak, hogy egy olasz állam például csődöt jelent be, nem olyan nagy annak ellenére, hogy Olaszország kötvényeket bocsát ki, mert az egész eurózóna közössége felel ezért. Ez egy pár országnak nem is annyira tetszik, de ez így van.

Olyan országok, amelyek nincsenek benne ebben a közösségben, ott valójában megtörténhetne akár államcsőd. Ettől pillanatnyilag Európában a legtöbb ország távol van, de hogyha csak Argentínát nézzük, akkor elég jelen van ott az államháztartásnak a problémája. Görögország volt az utolsó európai olyan ország, amelyikben a pénzügyi válság után megjelentek a problémák.

Az államnak valójában van egy olyan lehetősége, hogy addig, amíg saját devizával rendelkezik, saját devizát tud nyomtatni és ezen keresztül a csődöt meg tudja akadályozni. Hogyha az állam csak saját állampolgároknak tartozik, az akkor nem annyira veszélyes, mint hogyha a nemzetközi piacnak devizákban kellene visszafizetni. A saját devizában a saját állampolgároknak ott el lehet inflálni egyszerűbben az adósságot.

IVÁNYI ILDIKÓ: Mi van a vállalati kötvényekkel? Tehát, hogyha én most azt mondom, hogy én szeretnék kötvényt vásárolni, mert kiszámíthatóbbak ott a hozamok, mint mondjuk a részvénypiacon, akkor milyen kockázatokat figyeljek, illetve a likviditás oldaláról mi legyen az a szempont, ami szerint én osztályozom, hogy milyen kötvényt vásároljak meg?

JÁNOS ZSOLT: Tehát az egyik az, hogy a valójában aktuálisan vannak olyan vállalati kötvények, amelyeknek a biztonsága akár minimum olyan szintű vagy magasabb tud lenni, mint az államkötvény biztonsága, de nem azért, mert az állam magának garantálni tudja a garanciát kvázi, hanem azért, mert egészséges a cég. Tehát a vállalatnál nagyon fontos azt nézni, hogy milyen az eladósodottsági szintje a vállalatnak, miért bocsát ki kötvényt, a kötvényből mit fog finanszírozni?

A kötvénynek a jogi formája is nagyon döntő: hogy néz ki, mihez van kötve a kötvénynek a törlesztése, a visszafizetése, milyen paramétereken múlik, hogy hozamot fizet-e, vagy csak a tőkét visszafizeti, a tőkét egyáltalán visszafizeti-e…? Tehát itt azt látjuk, hogy a kötvényt sokan egyszerű eszköznek látják, de egy nagyon komplex konstrukció pont azért, mert nem úgy, mint a részvény, napi szinten kint van a tőzsdén és be van árazva, hanem a kötvény az egy hitel. Egy hitelnek megvan egy fix futamideje és a hitelszerződés, ami benne van, ez szabályozza vagy ez szabja meg a hitelnek az életét, a kötvénynek az életét.

IVÁNYI ILDIKÓ: Vásárolni szeretnék kötvényt, és megnézem, hogy mondjuk nagy neveknek, nagy cégeknek vannak kötvényei is. Ez jelenthet-e garanciát azokra a kockázatokra, amit Ön most mondott, vagy az, hogy maga a név mögött áll valami, az nem garancia arra, hogy fizetni is fog tudni mondjuk 4 vagy 5 év múlva.

JÁNOS ZSOLT: Az egyik, hogy a név az valójában túl kevés. A kötvény szerződésnek a részlete szabja meg azt, hogy mekkora a biztonság: hol helyezkedik el a kötvény a mérlegen belül, milyen gazdasági és anyagi helyzetbe kerül a vállalat, milyenek a lehetőségek azután, ha a kötvény lejárt, ezt át finanszírozni, milyenek a paraméterek?

Sokan azért feszegetik a likviditás kérdését, mert a központi bankoknak a kamatemelése odavezet, hogy esetleges vevők kötvényekre vagy projektekre pillanatnyilag nem vásárolnak, mert azt mondják, hogyha kockázatmentesen a pénzemet most például dollár vagy euró kétéves államkötvénybe tudom befektetni, akkor inkább odateszem a likviditást, és nem egy projektbe, ahol a projektnek kockázata van, és azt vásárolnám fel. Tehát ezért pillanatnyilag a likviditás a piacon bizonyos iparágakban, bizonyos szektorokban nagyon szűkösen áll rendelkezésre.

A likviditás fontossága a részvények esetén

IVÁNYI ILDIKÓ: Az utolsó eszközosztály, amiről beszéljünk, a részvény. Ön azt mondta, hogy ugye a részvényekkel nap mint nap kereskednek, tehát ebből az a feltételezés születhet egy laikus számára, hogy ott megvan az a bizonyos likviditás, ami biztosítja ezt az eladás-vétel játékot, vagy ott sem ennyire stabil ez a likviditás kérdése?

JÁNOS ZSOLT: A részvényeknél még inkább lehet látni, hogy mekkora a napi likviditás és ezt érdemes akár megnézni, mielőtt valaki megvásárol bármilyen eszközt vagy részvényt, mert a részvénynél azért jön létre egy napi árfolyam, mert minimum egy vétel és eladás megtörtént, különben nem lenne árfolyam. Ezért a részvénynek a lénye az egészen más, mint a kötvény. A kötvénynél, hogyha napi szinten nincs kereskedés, ez nem zavar senkit. A részvénynél ez napi szinten meg kell legyen. Ezért is van ez a szerep, az úgynevezett ’market maker’: az, aki a piacon összehoz eladót és vevőt, hogy árak jöjjenek létre.

A döntő az, hogy csak azért, mert valami részvény, ez még nem garanciája annak, hogy ez a részvény mögött megfelelő forgalom és likviditás is van. Tehát ha összehasonlítunk egy nagy ’Magnificent 7’ részvényt (egy Apple-t vagy egy Microsoft-ot) egy kis részvénnyel, akkor gigantikus itt a különbség, mert az egyik napi szinten nagyon erős vétel-eladási forgalomban van, tehát likvidtás van mögötte, a másiknál pedig lehet, hogy már akár 10-20-50ezer euróval az árfolyamot saját magam irányítom – vagy húzom felfelé vagy lefele attól függőn, hogy eladni akarok vagy venni-, mert nem akkora a likviditás a pozíció mögött.

Részvényalapok: likvid tartalék a portfólióban

IVÁNYI ILDIKÓ: Sokszor felteszik az ügyfelek nekünk a kérdéseket, amikor részvény eszközalapokról beszélgetünk velük, hogy ha megnézzük annak az eszközalapnak az összetételét, akkor azt látjuk, hogy vannak olyan eszközalapok, amikor 6-7 százaléka annak az eszközalapnak készpénzben van. Ez is nagyon lényeges dolog, hogy ez az arány nagy legyen, vagy erre mondjuk egy befektetési alapnál nem kell olyan nagy figyelmet fordítani, mert maguk az egyedi eszközöknek a forgása majd könnyebbé teszi egy befektetési alapnak az adásvételét?

JÁNOS ZSOLT: Egy jó alapkezelő pont erre figyel, hogy a saját alapján belül legyen likvid tartalék. Ez 2 irányban szükséges: az egyik, hogyha a piacban olyan árfolyamok keletkeznek, amit érdemes felvásárolni, mert valami visszakorrigált, akkor ehhez neki kell a likviditás, hogy tudjon vásárolni. A másik oldalról, hogyha egy ügyfél ki akarja vonni a pénzét, bármilyen okból, a befektetési alapoknál általában napi szinten megvan a lehetősége az ügyfélnek eladni, akkor ahhoz, hogy ne kelljen konkrét eszközöket eladjon az alapkezelő, hanem a likviditásból ki tudja fizetni az ügyfelet, erre is kell a tartalék.

Na most arra persze, hogy érdemes figyelni, hogyha megveszek, mint befektető egy részvényalapot, akkor nincs arra kedvem, hogy 70 százalékát az alapkezelő ’cash’-ben tartsa. Akkor nem vennék részvényalapok, akkor vennék egy pénzpiaci alapot vagy ’cash’-ben tartanám. De az is veszélyes lenne, hogyha 100 %-ban beleinvesztál, mert hogyha ki akarja valaki vonni a pénzét, és nincs likviditás, akkor kényszerhelyzetbe jön az alap, hogy el kell adni eszközöket. Ha ezeket el kell adni, és azok az eszközök nem likvidek, akkor ezzel nyomja lefelé az árfolyamot. Tehát itt megvan egy olyan határérték, ami általában olyan 2-3 % és 10 % között szokott mozogni.

IVÁNYI ILDIKÓ: Nagyon szépen köszönöm, hogy a likviditással kapcsolatban ezeket a kérdéseket Önnel meg tudtuk beszélni. Én most is csak azt tudom levonni tanulságként, hogy ha befektetéseket eszközölünk, teljesen mindegy, hogy ingatlant veszünk, ingatlanalapokat vásárolunk, kötvényt, részvényt, akkor mindenképpen forduljunk szakemberhez, mert ahogy Önök is hallották, egyre összetettebbek ezek az eszközök, ezek a termékek, és egyre több kockázati elemre kell, hogy odafigyeljünk ahhoz, hogy úgy érezzük, hogy biztonságban van a pénzünk és egy valóban jó döntést hoztunk. Egy olyan döntést, ami a kockázati profiloknak is megfelel.

—————–

Beszélgetőpartnerek:

Iványi Ildikó, a PFS-Partners pénzügyi tervező partnere

János Zsolt, nemzetközi piaci elemző

——————

Kérdése van befektetéseivel kapcsolatban? Jelentkezzen befektetési konzultációra: https://pfspartners.hu/befektetes-megtakaritas/

Vegyen részt a Díványbeszélgetés a tőkepiacról webinárainkon: https://pfspartners.hu/divanybeszelgetes-a-tokepiacrol/

——————-

A videóban tárgyalt tartalom KIZÁRÓLAG általános tájékoztató célokat szolgál, semmilyen körülmények között NEM jelent ajánlást bizonyos befektetések megvásárlására vagy eladására, és nem minősül befektetési tanácsadásnak! Az előadók nem tudják felmérni az egyes hallgatók kockázati profilját és pénzügyi körülményeit.

Business illustrations by Storyset

Szeretnéd, hogy a pénzed tényleg a Te céljaidért dolgozzon?​

A PFS befektetési konzultációján segítünk megtalálni az ideális megtakarítási formát, akár meglévő, akár új befektetési lehetőségeket keresel.​

Ismerd meg a szerzőt!

Törökné Iványi Ildikó

Törökné Iványi Ildikó

Pénzügyi tervezőként a befektetési piac a szakterületem. A pénzügyi döntéseink meghatározzák a jelenünket és a jövőnket is. A média zajban nehéz eligazodni, ezért írok blogot, készítek vlogokat és szervezője is vagyok a „Díványbeszélgetések” -nek.

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Facebook
Twitter
LinkedIn
Email

Kérdésed van a cikkel kapcsolatban?

2023.11.29.

14:00

2023-11-29
Hozzájárulok adataim kezeléséhez a adatkezelési tájékoztatóban foglaltaknak megfelelően.
Megértettem és elfogadom az adatkezelési tájékoztatót.

2023.11.29.

14:00

Díványbeszélgetés a tőkepiacról

(A gombra kattintva elfogadod az adatvédelmi szabályzatot és feliratkozol a hírlevélre és eDM-re)