BRICS találkozó – támadás a dollárhegemónia ellen

A múlt heti beszélgetésünket azzal fejeztük be, hogy a héten pár gondolatot fogunk cserélni a múlt héten 22-én befejeződött BRICS találkozóról.

BRICS közös valuta

00:00:16 IVÁNYI ILDIKÓ: Az elmúlt években egy kicsit kevesebbet hallottunk arról, hogy ezek az országok egymással félévente vagy évente egyeztettek volna, de most szinte azt lehet mondani, hogy minden sajtóorgánum – még a nem gazdasági sajtó is – foglalkozott azzal, hogy most találkoztak ezeknek az államoknak a vezetői, természetesen Oroszországot kivéve, hiszen Putyin nem vett részt Johannesburgban ezen a beszélgetésen, csak online jelentkezett be. Helyette a külügyminisztere, Lavrov képviselte Oroszországot.

Két nagyon fontos téma merült fel: az egyik, amelyiknek szerintem nagyobb súlya van talán a globális gazdaságot tekintve, az pedig az, hogy egy közös valutát szeretnének létrehozni, ellensúlyozva az USA dollár globális piacon betöltött szerepét. Ennek mennyire van esélye, ismerve ezeknek az államoknak a gazdasági teljesítését, és azt is, hogy gazdaságilag még a globális piacon a G7 ereje nagyobb, mint a BRICS közösségé?

00:02:01 JÁNOS ZSOLT: Az első kérdés, hogy ez miért jelent meg ennyire a médiában? Nem csak egy országét, hanem így általában hetente legalább 4 országnak a médiáját figyelve azt lehet látni, hogy attól függ, hogy a bizonyos ország médiája vagy a befolyásoló erők melyik oldalon vannak. Teljesen tisztán a G7 oldalán, akkor azokban az országokban nem volt nagyon sok zaj, és nem is volt nagyon sok hír. Vagy inkább az amerikai elvet támadó csoportban helyezkedik el egy ország, akkor nagyon jelen volt a téma. És itt megvolt az a kapaszkodó, ez be volt jelentve, hogy akkor jönni fog az új dollárt romboló deviza. Ez itt azzal, hogy így be volt harangozva, ezzel oda is volt a téma. Mert nem történt semmi.

Amit lehetett látni a BRICS találkozóból az az volt, hogy az a közös, hogy nincs közös. Egy ilyen elvnek az alapításában ez egy érdekes helyzet. Mert a G7 nem egy ilyen „egymás ellen vagyunk, de akkor van kívül valaki, akit támadunk” ötletből jött létre, hanem már magában megvolt egy gazdasági közös érdek, és erre épült rá és terjeszkedett a G7, aztán a G20. Oroszország is valamikor tagja volt ennek a körnek, csak hát a fejlemények oda vitték az egészet, hogy a G7 kizárta Oroszországot ebből a körből, ezért megvan a próbálkozás egy ellensúlyt felépíteni.

Most az esélye a közös valutának egyelőre kevés. Ennek nagyon sok oka van. Az első, ami a legerősebb és erről sem lehet nagyon hallani, hogy a dollárnak a domináns helyzete nemhogy gyengült volna az elmúlt években, hanem 2019 vége felé olyan körülbelül 82 százaléknál volt a globális gazdaság lebonyolításában, ez nőtt a covid lockdown után 85 százalékra, és aktuálisan 87 százaléknál van. Csak ez a hír nem olyan jól hangzik, mint azt írni, hogy hú, most jön a lehetőség, és támadni fogjuk a dollárt.

A másik, hogy az aranyfedezet volt a gondolat az új deviza mögött. Én feltenném azt a kérdést, hogy olyan fiatal feltörekvő gazdaságok, mint Brazília, mint India, akiknek pillanatnyilag az az érdekük, hogy azt a meggazdagodási modellt kövessék, amit láttak az amerikai modellből, a nyugati modellekből az elmúlt 60 évben, aminek egy nagyon fontos része az volt, hogy a dollár nem volt az aranyhoz kötve, hanem a fiát fizető eszközön keresztül, adóságokon keresztül épül fel sok minden. Tehát itt megkérdőjelezem, hogy csak ezt a két országot, ha kivesszük a BRICS-ből, mert nekik van a legnagyobb dinamikájuk és erejük pillanatnyilag, ők feladják egy valamilyen közös elv mentén azt a lehetőséget, hogy még fiatal gazdaságokként megfelelően erősebb pozícióba kerüljenek? Ezt nem hiszem el, és ezt látjuk, hogy pont ezért is nem tudnak megegyezni.

00:05:23 IVÁNYI ILDIKÓ: Egy olyan ellentét is mutatkozik a BRICS államok között, hogy gazdaságilag sem egyforma ezeknek az országoknak a fejlődése. Ha az ország fejlődését GDP arányosan nézzük, akkor Kína és Oroszország az, amelyik jobban fejlődött. India, Brazília és akkor ugye hozzávesszük még Dél-Afrikát, ezeknél a gazdasági fejlődés nem volt az elmúlt években olyan nagymértékű és úgy látszik, hogy nem is lesz olyan nagymértékű – talán India ebből a sorból kiléphet.

00:06:10 JÁNOS ZSOLT: Azért egyet hozzá kell mondani: a BRICS országok, hogyha a lakosság számát nézzük, akkor az 4-szer akkora – a plusz 6 nélkül is, akik most be fognak lépni-, mint a G7 országoknak a lakosság száma. Tehát, hogyha ezt nézzük, hogy hol vannak potenciálok, akkor lehet, hogy azt lehetne mondani, hogy a 3,3 milliárd embernek több lenne az ereje, mint 780 milliónak. De mégis azt látjuk, hogy egyelőre a G7 a gazdasági teljesítménye, a produktivitása, tehát minden, amit gazdasági összefüggésben látunk, az sokkal erősebb.

És a G7 tagjai alapjában persze, hogy egyenként a BRICS országokkal keresik a kapcsolatot, teszik őket függővé is, és ez az oka annak is, hogy nem volt olyan egyszerű megegyezni a vég-protokollba, mert hát Indiának vannak érdekei konkrétan a G7-tel, Brazíliának is vannak érdekei. Az az orosz szemszög, hogy akkor támadjunk mindenkit, ezt mindenki elutasította, mert Oroszország kvázi a G7-ből ki van zárva, de a többiek nincsenek. És ezért

Egy fontos jel a G7-nek

00:07:26 IVÁNYI ILDIKÓ: Lehetséges az, vagy esetleg felmerült-e egy olyan forgatókönyv a találkozóval kapcsolatban, hogy ez a találkozó most Oroszországnak fontosabb, mint a többi szereplőnek a jelenlegi gazdasági helyzete miatt?

00:07:47 JÁNOS ZSOLT: Hát az nem kérdés. Ez látható volt, hogy azért Oroszországnak és Putyinnak fontos lett volna sokkal erősebben megjelenni, az nem sikerült. Jövőben ezt meg tudja tenni, mert Oroszország fogja a következő konferenciát megszervezni. Tehát akkor egyszerűbb ez. Egy lehetett látni, most nem kell sehova pozícionáljuk magukat, de egy tény volt, hogy ebben a körben tisztán senki nem támadta Oroszországot. Nagyon enyhén, nagyon óvatosan, szinte ilyen homeopatikus adagolásban próbálták egy kicsit megközelíteni a témát, hogy valahol a világban vannak konfliktusok, és ez jó lenne esetleg kezelni, de direkt kijelentés nem volt.

mint amit lehet, hogy szeretnénk, ami kellene is, de ez nincs meg. Ezért lehet, hogy ezt, mint tényt, el kell fogadni és itt-ott – akkor is, hogyha csikorgó fogakkal is, de – a gazdaságpolitikában egy pár változás fog jönni.

00:08:53 IVÁNYI ILDIKÓ: Ha már a gazdaságpolitikánál tartunk, január elsejével kibővül ez az ötös-fogat, és az Egyesült Arab Emírségek, Szaúd-Arábia, Irán, Egyiptom és Etiópia, illetve Argentína csatlakozik ehhez a közösséghez. Most ezekben a csatlakozó államokban azért van 1-2, akik nyersanyagban nagyon-nagyon nagy befolyással bírnak a globális gazdaságra. Ez is egy olyan szerveződés akar lenni, ami Amerikának egy ellensúlyt akar adni, vagy pedig így sokkal nagyobb hatást gyakorolhatnak majd a globális gazdaságra, vagy a globális energiafelhasználásra?

00:09:48 JÁNOS ZSOLT: Ezt is két oldalról tudjuk nézni. Az egyik az tényleg ilyen szimbolikus jel tud lenni, mert az új becsatlakozó országok között van elég lényeges olajkitermelő. Az OPEC-en belül is azért megvannak a feszültsége, az OPEC+ körben is meg vannak állandóan a feszültségek, tehát ez nem új, ami itt történik.

A másik oldalról nézve pedig pont a világ, és ennek az első részén,

Tehát, hogy ez valójában mennyire veszélyes jel, ami történik, így nézve, hogy a jövőben ebből az energiaszektorból ki akarunk szállni, vagy már kvázi túl késő és egy ilyen utolsó lépése ennek a haldokló körnek – és itt ha haldoklókról beszélek, akkor itt egy 50 évről vagy pluszról beszélünk, és nem 5 évről-, akkor ezt majd a jövő fogja mutatni.

00:10:58 IVÁNYI ILDIKÓ: Nagyon szépen köszönöm, hogy megosztotta a gondolatokat velünk, illetve ugye könnyebben értelmezhetővé vált, hogy tulajdonképpen mi is történt ez alatt a 3 nap alatt ott Johannesburgban.

00:11:14 JÁNOS ZSOLT: Még van egy gondolat, amit csak azért kell hozzá tegyek, mert ez az elmúlt évtizedekben, mióta én a pénzpiaccal foglalkozom, újra és újra felmerül, ez az aranyfedezet. Egy olyan devizát bevezetni, amelyiknek arany fedezete van a háttérben. És ez volt ugye ennek a konferenciának is egy ilyen nagy bejelentése. Ha megnézzük, az arany árfolyamában nem történt semmi. Én egy kicsit számítottam arra, hogy esetleg felfele fog menni két hetet és azután odavolt az egész hatás, mert a gazdasági struktúrájuk, a gazdasági rendszereik egy arany fedezetű fizetőeszközzel nem lennének soha azon a szinten, ahol a fejlettebb világ van az elmúlt 60 év után minden hátránnyal, de nagyon sok előnnyel.

Ez az oka, hogy feltörekvő gazdaságok nem bilincselik le magukat. Nem logikus, hogy lebilincseljék magukat egy arany fedezettel, saját devizáikat feladják, amivel csinálhatnak alapjában, amit akarnak, és egy azt mondják, hogy beállunk egy olyan sorba, olyanok mellé, akikkel elvileg esetleg 10 % közös elvünk van – az valahol egy nagy Amerika, vagy egy G7. És a többi 90 % nem közös elven van.

00:12:22 IVÁNYI ILDIKÓ: Köszönöm szépen! Jövő héten ugyanígy folytatjuk ilyen izgalmas kérdésekkel, illetve 09.13-án bővebben is fogunk beszélgetni a globális gazdaságról, és biztosan fogjuk érinteni ezt a területet is, a nyersanyagokat is, az arany fedezetet is, hiszen egy sokkal bővebb beszélgetésre készülünk akkor. Ezen a beszélgetésen Önök is részt tudnak venni. Mindenkinek nagyon-nagyon szép napot, jó egészséget kívánok! Viszontlátásra, viszonthallásra a jövőhéten!

___________

Beszélgetőpartnerek:

Iványi Ildikó, a PFS-Partners pénzügyi tervező partnere

János Zsolt, nemzetközi piaci elemző

——————

Kérdése van befektetéseivel kapcsolatban? Jelentkezzen befektetési konzultációra: https://pfspartners.hu/befektetes-megtakaritas/

Vegyen részt a Díványbeszélgetés a tőkepiacról webinárainkon: https://pfspartners.hu/divanybeszelgetes-a-tokepiacrol/

——————-

A videóban tárgyalt tartalom KIZÁRÓLAG általános tájékoztató célokat szolgál, semmilyen körülmények között NEM jelent ajánlást bizonyos befektetések megvásárlására vagy eladására, és nem minősül befektetési tanácsadásnak! Az előadók nem tudják felmérni az egyes hallgatók kockázati profilját és pénzügyi körülményeit.

Business illustrations by Storyset