Kamatok és a kötvénypiac: a rövid és hosszú futamidejű kötvények különbségei

A kötvénypiac és a kamatok

Eheti vlogunkban szakértőink a kötvénypiac működéséről és a kamatok hatásáról beszélgettek: elemzik a rövid és hosszú futamidejű kötvények közötti különbségeket, valamint bemutatják, hogyan reagál a piac a kamatváltozásokra. Az aktualitásokról is szó esik, beleértve Matolcsy György bejelentését a jegybanki alapkamat csökkentéséről, ami további elemzéseket és spekulációkat indukál a piacokon. A beszélgetés során kiderül, hogy a kötvénypiac komplexebb, mint sokan gondolnák, és hogy számos speciális kockázattal járhat.

A kötvénypiac működése: rövid és hosszú futamidejű kötvények különbségei

00:00:24 IVÁNYI ILDIKÓ: Érkeztek kérdések a podcast-tal kapcsolatban: a kötvénypiaccal kapcsolatban többször elhangzott a podcastban, hogy a rövid futamidejű kötvények kamatát a FED irányítja, míg a hosszú lejáratú kamatokat a piac. Ezt hogy kell értelmezni? Mert ez többek számára egy olyan meglepő kijelentés volt, amit eddig még nem hallottak.

00:01:05 JÁNOS ZSOLT: Pont ebben a dilemmában vannak a központi bankok, hogy ők a kamatot emelik vagy csökkentik, ez direkt összefüggésben van mindig a rövid futamidőkkel, tehát a 3 hónapos, egyéves, kétéves kötvények ugyanabban a tempóban és ugyanolyan ütemben változnak, mint a központi bankok lépései. A hosszú futamidejű kötvényeket a piac árazza be. És ez azért lényeges, mert a rövid kamatokkal próbálnak lépéseket tenni a központi bankok, és azután a piac ebből interpretálja azt, hogy ennek a rövid kamatnak milyen lesz a hosszútávú kihatása.

Például most az amerikai piacot nézzük, a piac nagyon szkeptikus abban, hogy ez a ’higher for longer’ működik, tehát, hogy hosszú ideig sikerül a központi bankoknak magasan tartani a kamatot, mert hogyha ezt megtennék, akkor ez a rövid kamat beszivárogna az embereknek a pénztárcájába. A rövid kamat az nem érződik egyből, főleg olyan országokban nem érződik egyből, ahol például a lakáshitelek fix kamattal voltak felvéve. Ott egy fixen kamatozó hitelnél nincsen kamat változásnak kihatása, hanem csak az új felvett hiteleknél. De olyan országokban, ahol kevés a fix kamatozású hitel, hanem ilyen rugalmas mozgó kamattal vannak a hitelek, ott azonnal átüt az egész.

A piac ezt figyeli, hogy a magas kamatszint mennyire tesz jót a gazdaságnak, és ha a piacnak az a véleménye, hogy nem tesz jót a magas kamat, akkor szkeptikus a piac abban, hogy a magas kamatok tudnak maradni, ezeket ki tudják fizetni a vállalatok, és kezdik eladni a hosszú futamidejű kötvényeket. Ezt láttuk az elmúlt hetekben.

Na most történik egy: az államkötvényeket kibocsátó állam, aki ugye kibocsátott hosszú futamidejű kötvényeket, ők el kell adják a kötvényeket, hitelt kell felvegyenek. A piac, ha nem bízik abban, hogy a gazdaságnak jót tesz a magas kamat, akkor nem veszi meg a kötvényeket, vagy akár adja el, ezért magasabb kamatot kell fizessenek az államok az újra kibocsátott államkötvényekre.

Tehát itt látjuk azt, hogy a hosszú futamidejű kötvényeknek a kamatmozgását nem a központi bank diktálja, hanem a központi bank lépéseit interpretálva erre reagál a piac. És ezért látjuk azt, hogy a központi bankárok azok általában a rövid kamatokat mozgatják, de hogy mi lesz ennek a kihatása a hosszú kamatoknál, azt csak figyelni tudják, és remélhetőleg újra reagálnak. Aktuálisan az a baj, hogy az Európai Központi Bank és a FED is nem annyira figyelnek arra, hogy mi történik a hosszú futamidejű kötvényeknek a kamat szintjével, hanem arra figyelnek, hogy mi van az inflációval.

Mivel az infláció nem jön elég gyorsan le, ezért még jobban emelik a kamatot, azért, hogy az inflációt visszahozzák, de emellett megtörténik egy mellék esemény, hogy összeomlanak a hosszú futamidejű kötvényeknek a piacai, és túl drága lesz a kamat. Ez megint rossz azoknak a portfólióknak, ahol hosszú futamidejű kötvények vannak benne, tehát nagyon szenzibilisen összefüggésben vannak az egyes elemek a piacban.

Matolcsy György bejelentése: jegybanki alapkamat csökkentés Magyarországon

00:04:58 IVÁNYI ILDIKÓ: Akkor egy abszolút forró hír, és ez ide tartozik ehhez a témához, hogy most egy pár perccel ezelőtt, amikor mi felvesszük ezt a felvételt kedden délután, Matolcsy György, az MNB elnöke bejelentette, hogy 75 bázisponttal csökkentik a jegybanki alapkamatot. Beszéljünk erről a kamat csökkentésről abból a megvilágításból, amit Ön most itt a központi bankok intézkedéseiről és a piaci mozgásokról mondott.

00:05:42 JÁNOS ZSOLT: Ugyanez itt is, nem a hosszú futamidejű kötvényeknek a kamata változik, hanem a rövid. Most a kérdés az, hogy ezt a piac hogyan kezeli. A vicces az, hogy egyből lehet látni a forintnak a reakcióját, tehát arra a lépésre, hogy gyengül a kamat, az első lépésben vissza gyengül a forint azonnal. Ez legelőször az, ami megtörténik, mert ugye azok, akik a forintot a magasabb kamat miatt veszik meg, ezeknek egy csökkentése azt jelenti, hogy nem annyira érdekes, mint azelőtt, ezért már eladási hullám van, és ez gyengül.

De jön a további kérdés, hogy miért csökkenti a kamatot a központi bank? Főleg a FED-nél és az Európai Központi Banknál sokszor beszéltünk arról, hogy kamatot csak akkor fognak csökkenteni, hogyha valamilyen probléma jelenik meg a gazdasági rendszerben.

Na most azt látjuk, hogy az erősebb országoknál a magas kamatszint nem annyira veszélyes – vegyük Németországot: Németországban az elmúlt év alatt az átlag kamatszint alig változott a kamatemelések ellenére 0,5 %-kal, tehát az átlag kamatszint emelkedett, az emelkedési ciklus előtti időben 1,8 %-ról most 2,2-re. Ez így van Franciaországban, így van Németországban, tehát mindenütt ott, ahol nagyon nagy része a hiteleknek fix kamatozó. Vannak a kisebb országok, periféria országok, ahol rugalmas hitelek vannak, azoknak a kamatemelés előtt alacsonyabb volt az átlag kamatszintjük, és azóta nagyon ugrott.

Például, ha vesszük Spanyolországot 1 %-ról 4%-ra, Olaszországot 1,5 %-ról 3,5%-ra, és ezek eurózónán belüli országok. Ha megnézzük Magyarországot, hogy ott hova ugrott a kamat … persze, hogy ilyen országok jobban érzik a problémákat, tehát ez arra is mutathat, és ezt a következő napok fogják csak jelezni, hogy esetleg a gazdaságban olyan problémák jelennek meg, ami miatt kényszerhelyzetben van a központi bank, hogy csökkentsen kamatot.

Christine Lagarde-nak a beszédje ebből a szempontból még érdekesebb lesz, mert lehet, hogy ő már azt éreztetni fogja, hogy Európában az eurózónán belül, de összességében Európában is már láthatóak olyan gazdasági féknyomok, ami miatt a központi bank annak ellenére, hogy az infláció nem jött vissza, mégis kényszerhelyzetbe kerül, hogy kell kamatot csökkentsen.

00:08:26 IVÁNYI ILDIKÓ: Sem a FED, sem pedig az európai központi jegybanktól nem jönnek olyan egyértelmű jelzések, hogy esetlegesen nagyobb kamatemelés várható, inkább egy stagnáló kamat van benne nyilván a pakliban.

00:08:53 JÁNOS ZSOLT: Az Európai Központi Banknál a piac ma azt várja el, hogy csütörtökön kamatlépés lesz. Az amerikai központi banknál a piac azt várja el, hogy sem most novemberben, sem decemberben nem lesz kamatemelés. Mivel ezt várja el a piac, ez van beárazva. Európában nagy mozgás nem lesz, ha ez történik, tehát lesz 0,25-ös lépés esetleg. És a kérdés az, hogy mi azután? Ha ez nem lesz meg, akkor az meglepő a piacnak.

Az amerikai központi bank esetében pedig ott a piac azt árazza be, hogy nem lesz kamatlépés sem most, sem decemberben, mert a piac ott a FED helyett hajtja felfele a hosszú futamidejű kötvényeket.

Ezt Magyarország esetében még meg kell nézni, hogy mi a valódi oka és erre hogy reagál a piac, tehát mi történik a hosszú futamidejű kötvényekkel?

A kötvénypiac komplexitása: a kötvények sem kockázatmentesek

00:09:50 IVÁNYI ILDIKÓ: Az azért mindenképpen érdeklődésre tart számot, hogy Magyarországon a privát befektetők inkább 5 éves vagy azon időnél kisebb futamidejű kötvényeket birtokolnak, és nem tízéves vagy húszéves kötvényeket. Ezekre a kötvényekre, hogyha ezek változó kamatozású kötvények, akkor ez a mai intézkedés, ami ugye holnap reggeltől érvényes, ez hatással lesz.

00:10:30 JÁNOS ZSOLT: Ami rövidebb futamidejű kötvény, az azt jelenti, hogy a kamat lépéseknek nincsen nagy kihatása, és az a minimális is, ami történik egy kamatcsökkentésnél, inkább emelkedő árfolyam lenne. A kérdés az, hogy eddig mi történt az árfolyamokkal, mert hogyha nagyon csökkentek az árfolyamok, akkor ez egy enyhe visszanövekedés árfolyam oldaláról, de még nem oldja meg a nagy problémát. Látszólag a 2. évet fogják a kötvény portfóliók negatívan lezárni, ami nagyon szokatlan nagyon sok konzervatív befektetőnek.

00:11:08 IVÁNYI ILDIKÓ: Nagyon szépen köszönöm, hogy egy picit beszélhettünk az aktualitásokról is, illetve, hogy elmondta, hogy a rövid futamidejű kötvényeknél ez a központi banki beavatkozás és a piaci beavatkozás a hosszú futamidejű kötvényeknél tulajdonképpen mit is jelent, hogy ebbe is tudtunk támogatást adni az ügyfeleknek, hogy jobban értsék a kötvénypiacok a mozgását.

00:11:43 JÁNOS ZSOLT: De valójában azt kell mondjam, hogy nagyon sokan így a kötvénypiacot lelegyintik, és azt mondják, hogy az nem érdekes, az nagyon egy konzervatív egyszerű sztori. Valójában sokkal komplexebb pont azért, mert nem annyira likvid a kötvénypiac, mint a részvénypiac. A különböző futamidők teszik nehezebbé a kötvénypiac kezelését. Alapjában sokkal nagyobb is a kötvénypiac, mint részvénypiac. Tehát vannak olyan idők, amikor érdemes mélyebben a kötvénypiaccal is foglalkozni. Nagyon sokszor azt lehet mondani, hogy a kötvénypiacnak még a kiesési kockázata is sokkal erősebb, mint a részvénypiacnak. Ez az, amit a legtöbben rosszul kalibráltak, tehát maguknak, mert azt hiszik, hogy ez konzervatív és nem történhet semmi, és valójában konzervatívabb, de komplexebb és sok minden történhet.

00:12:39 IVÁNYI ILDIKÓ: Tulajdonképpen ezt hozzuk magunkkal, a tanulmányaink is arról szóltak, hogy a kötvény az egy konzervatív befektetési forma, de erről nagyon sokszor beszéltünk már ezen a platformon, Ön a podcastjában, a Díványbeszélgetésekben is, hogy a kötvények másképp működnek, mint a részvények, és azokban is megvannak a speciális kockázatok, nem sokkal kevesebb, vagy lehet, hogy még bizonyos kötvényeknél több is, mint mondjuk egy részvényben van.

——————

Beszélgetőpartnerek:

Iványi Ildikó, a PFS-Partners pénzügyi tervező partnere

János Zsolt, nemzetközi piaci elemző

——————

Kérdése van befektetéseivel kapcsolatban? Jelentkezzen befektetési konzultációra: https://pfspartners.hu/befektetes-megtakaritas/

Vegyen részt a Díványbeszélgetés a tőkepiacról webinárainkon: https://pfspartners.hu/divanybeszelgetes-a-tokepiacrol/

——————-

A videóban tárgyalt tartalom KIZÁRÓLAG általános tájékoztató célokat szolgál, semmilyen körülmények között NEM jelent ajánlást bizonyos befektetések megvásárlására vagy eladására, és nem minősül befektetési tanácsadásnak! Az előadók nem tudják felmérni az egyes hallgatók kockázati profilját és pénzügyi körülményeit. Business illustrations

Szeretnéd, hogy a pénzed tényleg a Te céljaidért dolgozzon?​

A PFS befektetési konzultációján segítünk megtalálni az ideális megtakarítási formát, akár meglévő, akár új befektetési lehetőségeket keresel.​

Alap tudnivalók a részvényalapokról

Alap tudnivalók a részvényalapokról

Sok befektető, megtakarító portfóliójában megtalálhatóak a befektetési alapok, ezen belül is a részvényalapok. Nemcsak mi

Ismerd meg a szerzőt!

Picture of Törökné Iványi Ildikó

Törökné Iványi Ildikó

Pénzügyi tervezőként a befektetési piac a szakterületem. A pénzügyi döntéseink meghatározzák a jelenünket és a jövőnket is. A média zajban nehéz eligazodni, ezért írok blogot, készítek vlogokat és szervezője is vagyok a „Díványbeszélgetések” -nek.

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Facebook
Twitter
LinkedIn
Email

Kérdésed van a cikkel kapcsolatban?

2024.05.15.

14:00

2024-05-15
Hozzájárulok adataim kezeléséhez a adatkezelési tájékoztatóban foglaltaknak megfelelően.
Megértettem és elfogadom az adatkezelési tájékoztatót.

2024.05.15.

14:00

Díványbeszélgetés a tőkepiacról

(A gombra kattintva elfogadod az adatvédelmi szabályzatot és feliratkozol a hírlevélre és eDM-re)