Mi az összefüggés a leminősítés és a kötvényhozamok között?

Mi az összefüggés a leminősítés és a kötvényhozamok között?

A héten Magyarországon a gazdasági hírek között az egyik vezető hír Amerika leminősítése volt, a Fitch Ratings megvonta Amerika AAA adósság-besorolását.

Azok a bizonyos minősítő intézmények

00:00:21 IVÁNYI ILDIKÓ: A héten Magyarországon a gazdasági hírek között az egyik vezető hír az volt, hogy a Fitch Ratings Amerikát AA+ osztályba minősítette le. Az egyik kérdés az volt, hogy egyáltalán miért van szükség ilyen intézményekre, ilyen szervezetekre, akik minősítéseket készítenek?

00:01:01 JÁNOS ZSOLT: Erre a válasz akkor nagyon egyszerű, ha megértjük, hogy hogyan jöttek létre ezek a minősítő intézmények. A Moody’s az egyik legrégebbi ilyen minősítő intézmény. Pillanatnyilag 3 nagy ilyen szervezet van: Fitch Ratings, Moody’s és a Standard&Poor’s. Ebben a háromban egy közös: mind a 3 amerikai.

Amit sokan nem tudnak, hogy John Moody egy befektető, egy üzletember 1900-as évek elején csődbe ment, és azután azzal az ötlettel hozta létre a Moody’s minősítő agentúrát, hogy az ő befektetési szemszögéből nézve kockázatokat tudjon kategorizálni, hogy milyen kockázati kategóriák léteznek, és ebből jött létre évtizedeken keresztül ez a nagyon széles sáv. A legmagasabb szinten az ’AAA’ a top bonitás, és azután lefele akár a lehetetlen vagy a nem értékelt státuszig. Ebből tudják a befektetők felmérni azt, hogy egy bizonyos invesztíciónál egy bizonyos piacban milyen hozam-kockázat arányt vesznek meg. Ebből alakult ez ki.

A leminősítés hatása a kötvényhozamokra

00:02:15 IVÁNYI ILDIKÓ: Ebben a hírben még egy fontos információ volt, hogy a leminősítés – nyilván sok ország örülne, hogyha ’AA+’-os minősítéssel rendelkezne – hatással lesz a kötvényeknek a hozamára? Van összefüggés a leminősítés és a kötvényhozamok között?

00:02:46 JÁNOS ZSOLT: A minőségi besorolásnak az első hatása az az, hogyha nagyobb a kockázat, akkor drágábban veheti meg az a befektető a tőkepiactól a likviditást, tehát a visszamegyünk John Moody gondolkodásába, akkor azt mondta, hogy OK, akinek jobb a bonitása, annak olcsóbban odaadom a pénzemet, mert nem olyan a kockázat, hogy nem kapom vissza, és akinek gyengébb a bonitása, az drágábban veheti meg, tehát több kamatot kell fizessen.

Ez az oka annak, hogy persze, hogy az országok vagy intézmények is például figyelnek arra, hogy megfelelő minősítést kapjanak. Mert ez neki azután a tőkepiacon segít, hogy olcsóbban vagy drágábban hozzáférjenek a tőkéhez. És ez az, amit sokan mondanak, hogy ha a bonitás vissza van minősítve, akkor megdrágulnak a kamatok.

Tehát az azt jelenti, hogy új kötvények kibocsátása drágább lesz. Ez azt jelenti, hogy a régebbi kötvényeknek az árfolyama csökken, összeomlik, amit ugye láttunk a kamatemelés folyamatánál is, és ezért tartanak országok ettől.

Csak gondoljunk bele 2008/9-ben, amikor a Lehman probléma megjelent, és azután rájöttünk, hogy ez nem csak egy amerikai probléma, hanem globális. Görögországnak a Rating agentúrák, a minősítők szinte egyik napról a másikra ’AAA’-ról lecsökkentették a bonitását ’Junk’ státuszra. Most 2 kérdés van, az egyik, hogy valójában megváltozik egy gazdaságnak, egy államnak a minősége egyik napról a másikra? Tehát akkor vagy azelőtt rosszak voltak a minősítések és ezért a minősítő intézetek nagyon-nagyon erősen kritizálva is voltak, hogy nem néztek oda és nem valójában helyes minősítéseket adtak ki, azután pedig leminősítést.

Ez azt jelentette, hogy az új kibocsátott államkötvényeknek a kamata ugrott, annak idején Görögországba 1-2 %-ról 28%-ra. 28 százalékot hogy termeljen ki egy gazdaság? Ennek azután az volt a konzekvenciája, hogy megvolt egy ilyen megegyezés, hogy az akkor kibocsátott államkötvényeket ezzel a hajvágással visszametszették maximum 20 %-ra, és a kamatot is 2 %-ra, mert másképp ez nem működött volna. Tehát az agentúráknak valójában nagy a szerepük és lényeges, és itt hatalom is van benne.

2011-ben visszaminősítették már Amerikát egyszer, akkor is az adósságplafon téma miatt, azóta 6-szor megemelte Amerika az adósságplafont. Ennek ellenére az ’AA+’-ról megint ’AAA’-ra került. Az amerikai gazdaság most 2023-ban vagyunk, megint nyár, megint augusztus. A vicces az, hogy szinte napra pontosan volt 2011-ben is, és most is ez a vissza minősítés. A piac úgy nézett ki, hogy egy kicsit normálisabb fázisba jön, és akkor jön egy Rating agentúra egy ilyen bombácskával. Ez mozgatja a piacokat.

Várható további leminősítés a többi intézménytől?

00:06:08 IVÁNYI ILDIKÓ: Ön azt említette, hogy 3 nagy ilyen minősítő intézet van. Most ebből egy volt az, aki leminősítette Amerikát egy pici fokozattal lejjebb. A másik 2 vélhetőleg követni fogja, vagy ez őrájuk nézve semmilyen átgondolással, kötelezettséggel nem jár, hogy az egyik így gondolja a 3 közül?

00:06:40 JÁNOS ZSOLT: Tehát alapjában a 3-ból kettőnél már Amerika alacsonyabb szinten van. A Fitch lépett most. Az érdekes az, hogy a hivatalos lépési kategória az a ’AAA’, a következő az ’AA’. Tehát már ez, hogy ’AA+’, ez már egy ilyen a hajszál feszegetés közötte, hogy ne legyen annyira veszélyes.

Egyelőre nem tűnik úgy, hogy a többiek követni fogják, és a Fitch is kimondta, hogy visszaminősített, de a kilátások pozitívak. És ezért is ezen a héten azt lehetett látni, hogy ez inkább egy ilyen ’nonevent’ volt. Warren Buffett is megszólalt, hogy ennek nagy kihatása nincs.

De azért egy picit mégis van, mert ha megnézzük, akkor benne volt ebben a perfekt képben. Csak gondoljunk bele, ott vagyunk a Karib szigeten, perfekt homok, perfekt hullámok, perfekt szelek, perfekt testek, emberek, ott van a pina colada az egyik kezünkben, sör a másik kezünkben, nincs felhő. Egy bizonyos idő után kívánjuk, hogy egy pici felhőcske azért jelenjen meg, hogy egy kicsit normálisabb legyen az idő. Hát az életünk már hova fokozzuk tovább.

Körülbelül ebben a hangulatban – a Standard&Poor’s Index 40 napot csak emelkedett, nagyon erős volt a piacnak most a szárnyalása – szinte minden pici jelbe kapaszkodik a piac, és ebben a miliőben elég jó volt a Fitch jelentése, mert megvolt egy indok, hogy bizonyos szektorokban végre nyereséget realizáljunk és egy picit kilélegezzen a piac.

A részvénypiac is reagál egy ilyen leminősítésre?

00:08:31 IVÁNYI ILDIKÓ: Egy ilyen leminősítés a részvénypiacra hatással van, vagy a részvény részvénypiac ezzel egyáltalán nem foglalkozik?

00:08:45 JÁNOS ZSOLT: Is-is. 2011-ben a Standard&Poor’s Index augusztus végéig 5,7 %-kal korrigált vissza, és a következő negyedévben 15 % mínusz. Tehát összességében a minősítés után 20 %-kal csökkent vissza. Hozzá kell mondani, hogy nem csak ez volt, hanem összetett a kép és rengeteg más probléma volt ott a környezetben.

Most is megvannak a problémáink, de másképp néz ki a kép. Hogy a piac erre reagál-e erősebben vagy nem, azt még nem tudjuk. A héten azt láttuk, hogy először nem reagál, azután láttunk reakciókat, de megint összetettebb a kép, hogy hogyan alakul, mert azért még mindig a fókusz a vállalatok jelentésén van.

Csak veszem a tegnapi napot, egy Apple-nek a jelentése, egy Amazonnak a jelentése még mindig lényegesebb tények, mint egy Fitch értékelőnek vagy elemzőnek az eheti „büfögése”. Tehát ezt helyre kell tenni. A másik, ami lényeges, 2013-ban volt Amerika le-felminősítése, 2014-ben volt fel-leminősítése, nem reagált abszolút a piac erre.

Tehát attól függ, hogy mit akarunk nézni: van elég statisztika, mikor reagál a piac, mert olyan a miliő, hogy elég egy pillangó, és van olyan miliő, amikor sokkal keményebb hírek jönnek ki és ezen keresztül megy a piac, mert nem érzi. Augusztus normálisan inkább egy gyengébb hónap, és mivel annyira erős volt július, ezért amit most látunk, ez nemcsak Fitch miatt van, de ez segít, hogy végre visszajönnek az árfolyamok.

00:10:25 IVÁNYI ILDIKÓ: Sokszor beszélünk arról, hogy intézményi befektetők, hogyha a kötvényt vásárolnak, akkor van egy kritérium, hogy ’AAA’ minősítésű államkötvényeket vásároljanak. Most ilyen helyzetben, hogyha mondjuk vegyük azt, hogy mind a 3 minősítő intézet azt mondja, hogy ’AA+’ Amerika, akkor kell lépniük ezeknek az intézményeknek, vagy pedig csak a belső működési szabályzatot kell ehhez igazítani?

00:11:01 JÁNOS ZSOLT: A jó hír az – vagy a rossz hír? A rossz hír azoknak, akik ugye a világ bedőlését várják emiatt. A rossz hír az, hogy emiatt ez nem történik meg, mert pont ez a strukturális átrendezés nem indul el. A legtöbb konzervatív vagyonkezelőnél azért az ’AAA’ lehetőségek az elmúlt években jóval csökkentek világszerte. Összességében, hogyha még olyan 11- 13 országot ’AAA’- ba tudunk sorolni, az akkor már sok is, ezért a szabályokban benne van az, hogy a legkonzervatívabb is ’AAA’ és ’AA’ vagy jónak minősített, pozitív kilátású kötvényeket vásárolhat meg.

Ez azt is jelenti, hogy ezért ez a fordulás, hogy ’AAA’-ból lett ’AA+’, itt nem indít el folyamatokat, vagyonkivonás nem történik meg, strukturális átváltozás nem történik meg. Inkább pillanatnyilag ezen a héten a kötvényeknek a rentabilitása azért változott meg, mert egyre erősebb az a kép, hogy az amerikai gazdaságban esetleg nem lesz recesszió, plusz az infláció fordul, tehát nem esik tovább, hanem megáll ezen a szinten, akár vissza emelkedik, és ez a piacoknak azt mutatja, hogy a kamatcsúcsot még nem biztos, hogy elértük, és hogyha tovább emelik a központi bankok a kamatot, akkor ennek van kihatása a kötvényekre, és inkább ezt láttuk a tízéves és a 30 éves államkötvénynél, nem a Fitch lépését.

00:12:34 IVÁNYI ILDIKÓ: Nagyon szépen köszönöm, hogy segített megérteni, hogy egyáltalán miért van szükség ezekre a minősítő intézetekre és egy ilyen lépésnek milyen hatásai lehetnek. Nyilván ez érdekli a befektetőket, főleg azokat, akik esetlegesen mondjuk amerikai államkötvényt tartanak a portfóliójukban, és nem rövid lejáratú, hanem mondjuk hosszú lejáratú kötvényeket, vagy más államoknak a kötvényeit tartják a portfóliójukban.

___________

Beszélgetőpartnerek:

Iványi Ildikó, a PFS-Partners pénzügyi tervező partnere

János Zsolt, nemzetközi piaci elemző

——————

Kérdése van befektetéseivel kapcsolatban? Jelentkezzen befektetési konzultációra: https://pfspartners.hu/befektetes-megtakaritas/

Vegyen részt a Díványbeszélgetés a tőkepiacról webinárainkon: https://pfspartners.hu/divanybeszelgetes-a-tokepiacrol/

——————-

A videóban tárgyalt tartalom KIZÁRÓLAG általános tájékoztató célokat szolgál, semmilyen körülmények között NEM jelent ajánlást bizonyos befektetések megvásárlására vagy eladására, és nem minősül befektetési tanácsadásnak! Az előadók nem tudják felmérni az egyes hallgatók kockázati profilját és pénzügyi körülményeit.

Business illustrations by Storyset

Szeretnéd, hogy a pénzed tényleg a Te céljaidért dolgozzon?​

A PFS befektetési konzultációján segítünk megtalálni az ideális megtakarítási formát, akár meglévő, akár új befektetési lehetőségeket keresel.​

Alap tudnivalók a részvényalapokról

Alap tudnivalók a részvényalapokról

Sok befektető, megtakarító portfóliójában megtalálhatóak a befektetési alapok, ezen belül is a részvényalapok. Nemcsak mi

Ismerd meg a szerzőt!

Törökné Iványi Ildikó

Törökné Iványi Ildikó

Pénzügyi tervezőként a befektetési piac a szakterületem. A pénzügyi döntéseink meghatározzák a jelenünket és a jövőnket is. A média zajban nehéz eligazodni, ezért írok blogot, készítek vlogokat és szervezője is vagyok a „Díványbeszélgetések” -nek.

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Facebook
Twitter
LinkedIn
Email

Kérdésed van a cikkel kapcsolatban?

2024.04.03.

14:00

2024-04-3
Hozzájárulok adataim kezeléséhez a adatkezelési tájékoztatóban foglaltaknak megfelelően.
Megértettem és elfogadom az adatkezelési tájékoztatót.

2024.04.03.

14:00

Díványbeszélgetés a tőkepiacról

(A gombra kattintva elfogadod az adatvédelmi szabályzatot és feliratkozol a hírlevélre és eDM-re)