Eheti vlogunk középpontjában a hozamok realizálása, a befektetési portfólió diverzifikálása és a pszichológiai tényezők állnak, melyek mind esszenciálisak a stabil és hatékony befektetési tervek kialakításában.

Mit kezdjek a profittal a portfóliómban?

IVÁNYI ILDIKÓ: Nagyon sok kérdés érkezik most az ügyfelek részéről: szárnyalnak a piacok, illetve a kötvények utáni kamatoknak a kifizetése most ebben a hónapban, illetve a következő hónapban esedékes. Többen gondolkodnak azon, hogy a részvények hozamait realizálják-e, illetve, hogy visszafektessék-e a kötvények kamatait kötvényekbe. Van-e erre egy jó stratégia? – a kérdés így hangzott el konkrétan, úgyhogy így teszem fel Önnek is, mert nyilván ez többeket így ebben az összefüggésben foglalkoztat.

JÁNOS ZSOLT: Tehát általános válasz erre nem lehet szerintem, mert ott kell kezdeni, hogy ha – remélem – tervezve volt annál az ügyfélnél, akinél most van kamatbevétel, hogy neki kellett a kamatbevétel. Tehát valamilyen formában ez az első kérdés, hogy kell-e egyáltalán cashflow, mert aszerint van biztos kiválasztva az a befektetés. Hogyha most megjött a kamatfizetés, akkor, ha ez kellett, akkor ennek már megvan a címe, tehát normális esetben ezzel a kérdéssel, hogy ezzel mit csináljak, nem kellene foglalkozzak.

A kérdés már azt mutatja, hogy nincsen alap stratégia, akkor oda kell visszamenjek: mennyire van szükségem a pénzre? Hogy ezt most újra kötvénybe, részvénybe vagy más témába lehet, vagy érdemes befektetni, ez már megint azon múlik, hogy hogyan néz ki a portfólióm? Hogyha eddig csak egy eszköz van, akkor persze, hogy érdemesebb lenne szélesebbé tenni, és más kategóriákat keresni.

Azt is meg kell nézni, hogy 100 %-ban csak kötvényből áll a portfólióm, vagy esetleg megvan egy kötvény-részvény arány? Azt is meg kell nézzem, hogy ez mennyire tolódott el? Még az alapösszeállítás ugyanaz-e vagy itt valahol re-allokációkkal kell ezt kezeljem?

És az a kérdés is, hogy most a nyereséget kivegyem a részvényeknél, vagy hagyjam, hogy menjen tovább, ez is azzal a kérdéssel van csak összefüggésben, hogy ha kivettem, mit csinálok azután? Kell a pénz azért, hogy invesztáljak, vagy csak kvázi naiv spekulatív hozzáállásból jön az ötlet, hogy nem akarok kapzsi lenni, ezért korlátozom, elég nekem ennyi nyereség és megyek. Ez akkor passzolna, hogyha az illető bevallaná ugyanakkor, amikor ezt kimondja, hogy csak azért volt ott, hogy spekuláljon és eddig ér neki a spekulációs idegrendszere, és most kiszáll.

Tehát ellenállok annak, hogy egy általános ötletet erre adjak, mert minden egyedi szituációból beszélhető csak meg, hogy annak az egy ügyfélnek konkrétan hogyan néz ki a helyzete és nála mi a legjobb.

Mikor érdemes hozamot realizálni?

IVÁNYI ILDIKÓ: Ez akkor arra is értendő, amikor egy ügyfél azt látja, hogy már igen nagy hozamot ért el egy részvény befektetésnél, és nem biztos, hogy szeretné azt a hozamot otthagyni. Mert lehet, hogy úgy ítéli meg, hogy nem fog ugyanilyen mértékben növekedni ez az eszköz, mint ahogy eddig növekedett. Van-e erre valami stratégia, hogy mikor van az a lélektani határ, amikor érdemes realizálni részvényhozamot?

JÁNOS ZSOLT: Legalább 3 dolog van, amit érdemes szem előtt tartanék. Az egyik, hogyha valaki ezt mondja, akkor nem is a számokat nézem, hanem inkább azt, hogy mennyire van meggyőződve, hogy az, amit ő most állít, az neki helyes. Ha úgy érzem, hogy ez neki helyes, és valamilyen szinten nem is akar más véleményt hallani, hát akkor csinálja. Mert visszamenőleg okosnak lenni – vagy neki vagy nekem – egyszerű lenne. Akinek kedve van, szálljon be ebbe a játékba, én nem szállok be. Tehát ez az első, hogy mennyire van meggyőződve a véleményéről.

A második, hogy érdemes lehet megnézni, hogy honnan jött az árfolyam-növekedés? Az reális háttérrel alátámasztható, tehát forgalomnövekedés, az üzleti modell jól alakul, a nyereségek megfelelően növekedtek? Tehát ez az árfolyam-növekedés nem csak egy spekuláció és a jövőbe vetített vízió.

Vegyük például az elektromos autók szektorát: 2 évvel ezelőtt az tiszta spekuláció volt, hogy az árfolyamok annyira felszaladtak, most reálisan vissza is hozza őket Newton, mert hát veszteséget gyártanak vagy termelnek a vállalatok.

Tehát azt kell megnézzem, hogy a nyereség és a nyereség, az nem ugyanaz: honnan jön és azután tudok csak dönteni, hogy ezzel most mit tegyek?

A harmadik, ami nagyon fontos, megint vissza kell kerüljek oda, hogy mennyire annak a befektetőnek ez a játéktér-portfólió része és mennyire a stabil, stratégiailag felépített portfólió része? Ezek után tudunk dönteni, hogy neki megint egyedileg mi passzol. Aki hallott a szomszédtól egy ilyen ötletet és hazamegy, és azt mondja, hogy én is ugyanazt csinálom, az már alapjában tévedett. Mert bebeszéli magának, hogy állítólag az ő élete is ugyanolyan, mint a szomszéd élete. Nincsen saját véleménye, ezért lekopíroz külső véleményeket, ami lehet, hogy néha passzol, ezért nem volt intelligens, ugyanúgy hiba volt és ha nem passzol, akkor sem volt más, csak hát nem passzolt, de ezt előre is tudtuk.

Félelem-faktor a pénzügyi döntésekben

IVÁNYI ILDIKÓ: Amit Ön mond, hogy a szomszéd… az emberek általánosságban azért beszélgetnek pénzügyi kérdésekről, hanem is a sajátjuktól, de kíváncsiak, hogy a másiknak bizonyos dolgokról mi a véleménye. Ilyenkor azért előkerül az is, hogy elértem egy bizonyos hozamot és azt most én realizálom, mert félek attól, hogy akkor ezt a nyereséget én elveszítem. Tehát sokszor a döntésben inkább ez a félelem jelenik meg, és ezzel – én úgy gondolom-, hogy kicsit nehezebb szakmailag szembe menni.

JÁNOS ZSOLT: Hát egy jó szakember ezzel nem is megy szembe. Mert szerintem ő belátja azt, hogy ez egy emberi tulajdonság. Ugyanúgy, mint hogy jön a kérdés, hogy hogyan beszéljem le az ügyfeleket arról, hogy ne spekuláljanak és ne játszanak a pénzekkel? Hát sehogy! Megvan az embereknek a felelősségük, és ez egy emberi tulajdonság, hogy egy páran szeretnek játszani, ezért létezik lottó, ezért létezik kaszinó, de ez így van. Ha már játszik, hát akkor próbálok abban a távolságban maradni, hogy tudjunk beszélni és megbeszéljük az arányokat.

Remélhetőleg ne 100 %-ot tegye a játék-perselybe, hanem egy pár százalékot. Azután jön a következő: olyan felületeken játsszon, amik legálisak, szabályozottak, ismertek és nem az első pillanattól kezdve már kamu és illegális, és elveszti a pénze 100 %-át. Ha valaki ezzel a félelemmel nézi az árfolyamot, hogy hát nem is hittem, hogy ennyire fel fog menni, de mégis felment és félek, hogy visszaesik, hát akkor adja el. Vallja be, hogy fél és adja el! Mert itt mit csináljak szakmailag?

Sokan azt próbálják beszélni maguknak, hogy a tőkepiacon minden kiszámíthatóan, szakmailag történik.

Ezt szuggerálja ugye sok ilyen tuti influencer is. De ez nem így történik, hanem jön kívülről egy váratlan információ és erre reagál a piac nagyon gyorsan és felborít mindent. Hangulatból indulnak ki tömegmozgások, és ez így megfordul másik irányba, tehát nem lehet minden szakmailag alátámasztani, ezért nyugodtan néha, ha valaki fél, hát vallja be, hogy fél, és cselekedjen aszerint! Lépjen úgy, hogy ne féljen azután. Egyszerű. ????

IVÁNYI ILDIKÓ: Nagyon szépen köszönöm, hogy ma is megosztotta velünk ezeket a gondolatokat és remélem, hogy hasznos tanácsokkal szolgálhatunk azok számára, akik ezeket a kérdéseket feltették, illetve ezekkel a kérdésekkel foglalkoznak. Mindenkinek nagyon-nagyon szép napot, szép hetet kívánunk! A jövő héten jelentkezünk ugyan így, ilyen érdekes közérdekű kérdésekkel, mint amiről ma is beszélgettünk.

——————

Beszélgetőpartnerek:

Iványi Ildikó, a PFS-Partners pénzügyi tervező partnere

János Zsolt, nemzetközi piaci elemző

——————

Kérdése van befektetéseivel kapcsolatban? Jelentkezzen befektetési konzultációra: https://pfspartners.hu/befektetes-megtakaritas/

Vegyen részt a Díványbeszélgetés a tőkepiacról webinárainkon: https://pfspartners.hu/divanybeszelgetes-a-tokepiacrol/

——————-

A videóban tárgyalt tartalom KIZÁRÓLAG általános tájékoztató célokat szolgál, semmilyen körülmények között NEM jelent ajánlást bizonyos befektetések megvásárlására vagy eladására, és nem minősül befektetési tanácsadásnak! Az előadók nem tudják felmérni az egyes hallgatók kockázati profilját és pénzügyi körülményeit.

Business illustrations by Storyset