Négy különböző kérdést vizsgáltunk meg a jelenlegi gazdasági helyzettel kapcsolatban. A kérdéseket ügyfeleink tették fel nekünk, és bár részben összefüggenek, mi fontosnak tartottuk ezeket külön-külön is megvitatni. Nagy a recessziótól való félelem, és az infláció is rendkívül magas. Hogyan érdemes befektetni és cselekedni ilyen időkben?
A dollár utolérte az euró árfolyamát. Érdemes most inkább dollárba fektetni? Meddig tarthat ki ez az erős dollár?
Mindig felmerül a kérdés, amikor ilyen esemény megtörténik, hogy mit érdemes tenni? Annak, akinek dollárja van, az ennek jelen pillanatban örülhet. De az elindult vonat után szaladni az mindig rossz. A kérdés az lenne, hogy mire kíváncsi valaki: vételre, eladásra? Vagy esetleg benne van egy bizonyos deviza az ő portfóliójában és ezért érdekli?
Egy egészséges portfóliót úgy érdemes összeállítani a globális piacban, hogy a dollárnak a szerepe nagyjából 39%. És ez ilyen arányban egészséges, ha ez így van benne a portfólióban. Önmagában a devizákra való váltás és devizákban tartani, az megint függ attól, hogy mennyi készpénz áll a rendelkezésünkre.
Ha valaki most leváltja az aktuális devizáját és dollárban akarja tartani, akkor az is egy kérdés, hogy mennyi ideig tervezi ezt? Mert azon is nagyon magas most az inflációs nyomás. Ha valaki eszközöket szeretne megvásárolni dollárban, a lehetőségek sokfélék. De önmagában dollárban nem feltétlenül javasolt most tartani, csak egy bizonyos arányban.
Meddig tarthat ki ez az erős dollár? Minek kell történnie ahhoz, hogy a dollár elkezdjen gyengülni?
Alapjában a fő tényezője annak, hogy a dollár erősödik, az egyik oldalról az amerikai gazdaság állapota. Krízisekben a dollár még mindig menekülő eszközként jelenik meg. A FED viszont sokkal agresszívebben és hamarabb emelte a kamatokat, mint az EKB.
Ráadásul pillanatnyilag a globális befektetők, inkább Amerika irányába fordulnak. Tehát több paraméter van, ami odavezet, hogy a dollár erősödik és ez legalább őszig még tartani is fog. Egyelőre nem látható nagyon hamar fordulás.
Nagy a recessziótól való félelem, az infláció magas. Érdemes-e azon gondolkodni egy befektetőnek, hogy vásároljon aranyat, ezüstöt, platinát az infláció hatásainak kivédésére?
Alapjában mindig érdemes azt a részét a pénznek, ami nem kell a mindennapi élethez, úgy tartani, hogy vásárlóerőt őrizzen meg. És a vásárlóerőt megőrizni például tárgyértékekben lehet. El kell azt fogadjam, mint befektető, hogy annak ellenére, hogy tárgyértékben vagyok és az eszköz magában tárgyérték és inflációt kivédő – mert annak is vannak árfolyamai –, rájön erre a spekulatív tőke mozgása, ami az árfolyamokat ott is mozgatja.
De például nem csak a nemesfémek azok, melyek képesek az inflációt leküzdeni. A részvénypiacban is vannak olyan szereplők, mellyel ez legyőzhető. De ez a köztudatban még nem fonódott annyira össze.
Csökkent az olaj ára egy kicsit, folytatódhat ez a csökkenés? A globális inflációban milyen súllyal szerepel az olaj ára?
Ez nagyon különbözik régiónként. De olyan nagyságrendileg 30-60% között van az olaj ára az inflációban benne. Ez attól függ, hogy melyik országnak milyen az alapellátása, milyenek a logisztikai folyamatai. Ha valaki most az inflációt figyeli, akkor főleg az olaj árát érdemes figyelni. Itt vannak már olyan elemzések, ami 90-150 dollárig várják el az olaj árát. Jövőre 120-150 dollár is lehet, mert megvan továbbra is a magas kereslet.
Plusz van jelenleg egy olyan szereplő, aki mutatja, hogy mennyire függ a világ tőle. Azon kell dolgoznunk, hogy a függőségből maximálisan kilépjünk. És ez megint ad lehetőségeket átmenetileg is, de az új energiaforrások is adnak új lehetőségeket a portfóliókban.
A tendencia továbbra is az erősödés, már csak azért is, hogy infrastrukturálisan nagyon kevés invesztíció történt az elmúlt évtizedekben, és most az energia váltás irányába megy a világ. Ahhoz, hogy a kapacitásokat emeljük, legalább egy fél-háromnegyed év kell minimum, hogy ezt az invesztíciók tudják változtatni. És sajnos azt is ki kell mondani, hogy ha Oroszországgal elindulna újra egy tárgyalás, az emelkedő tendenciával akkor is számítani kell.
A magas jegybanki alapkamat nem azt mutatja, hogy már benne ülünk a recesszióban?
A magas kamat alapjában nem ezt mutatná. Látjuk azt, hogy a devizának a mozgása összefüggésben van a gazdasági állapottal. De a magas kamat az még nem mutatná azt, hogy recesszió van. A recessziónak a jelei mások. Normális esetben a magas kamat akkor lehet egészséges gazdaságoknál, ha a gazdaságoknak is megvan a termelő ereje. Hiszen a kamatot ki kell termelni. Tehát, ha magas a kamat az azt jelenti, hogy a teljesítménye egy gazdaságnak jó kell legyen, ha nem, akkor nagyon veszélyes a játék.
Jelenleg ez inkább az inflációval szembeni fellépést mutatja, onnan gyökerezik. Innen persze jöhet a kérdés, hogy akkor miért nem csökken az infláció ilyen markáns kamatemeléseknél. De mondjuk ebben az is benne van, hogy a MNB nem kifejezetten antiinflációs politikát folytatott mostanáig. És azért ez nem történik meg egyik napról a másikra, hogy akkor hirtelen ebbe az irányba megy, mert most már ez fontossá vált.
